Az állatjólét és a környezetvédelem nem zárhatják ki egymást

Tudományos konferencia a Hohenheim Egyetemen olyan állattenyésztési kutatási munkákat mutat be, amelyek egyre inkább kielégítik az állatjólét, az állategészségügy és a környezetvédelem szempontjait. Etikai konfliktusról van szó: az állatjólét, az állategészségügy és a környezetvédelem minden bizonnyal ütközhet egymással, ha az állattenyésztésről van szó. Az új kutatási projektek ezért a két cél magas követelményeinek összeegyeztetését is célozzák. A tudósok biztató példákat és további cselekvési igényeket mutattak be a stuttgarti Hohenheim Egyetemen, a stuttgarti Hohenheimi Egyetemen „Építés, technológia és környezet a mezőgazdasági állattenyésztésben” (BTU) 13. nemzetközi konferencia sajtótájékoztatóján, amely ma véget ér.

„A tendencia a szabadon szellőző istállók felé mutat” – magyarázta Prof. Dr. Thomas Jungbluth, a Hohenheimi Egyetem Állattenyésztési Rendszerek Folyamatmérnöki Tanszékének mezőgazdasági mérnöke leírja azt a konfliktusterületet, amelyen jelenleg a kutatás folyik. "Ez kényelmesebb az állatok számára, mint a hagyományos ventilátoros szellőztetés."

„Viszont a helyi lakosok, akik már nem fogadják el az istálló szagát, visszavágnak, és a károsanyag-kibocsátás a környezetvédelem szempontjából lényeges. Az egymásnak ellentmondó célok megoldásához tehát olyan tenyésztési rendszerekre és szerkezeti megoldásokra van szükségünk, amelyek összeegyeztetik az állatjólétet, a környezetvédelmet és a fogyasztói elfogadottságot.”

De már vannak olyan biztató eredmények, amelyek egyesítik az állatjólétet, a környezetvédelmet és a fogyasztói elfogadottságot: például a „Label fit” projekt. „Az Állatvédő Egyesület állatjóléti címkéjével új mércét állított a fogyasztók elé” – mondja Prof. Dr. fiatal vér "A kísérleti projektben állat- és környezetbarát sertéstartási rendszereket fejlesztünk és értékelünk, valamint tanácsot adunk azoknak a gazdáknak, akik szeretnék korszerűsíteni rendszereiket."

„A haszonállatok ember által kialakított környezetben élnek”
Prof. Dr. Nicole Kemper, a Hannoveri Állatorvosi Egyetem munkatársa így beszélt az állatbarát tenyésztésről: „Sok állat, és különösen a haszonállatok, egész életüket ember által kialakított környezetben töltik. Ennek a környezetnek állatbarátnak kell lennie az állatok számára. A tenyésztési rendszerek akkor tekinthetők állatbarátnak, ha a következő három szempont lehetséges: állategészségügy, jólét és természetes viselkedés.”

Ez a cég méretétől függetlenül megtehető. "Az állatok egészsége nem egyenlő a jóléttel" - mondja Dr. Kemper tovább. „Még az egészséges állatok jólléte is megsérülhet.” Az egészség és a jólét között ellentmondó célok lehetnek.

"A szerves dúsító anyagok nagyon jótékony hatással vannak a sertések jólétére, de a megtapadt mikroorganizmusok vagy gombamérgek károsíthatják az állatok egészségét." Ezen ellentmondó célok feltárása és megoldása érdekében egy kutatási projekt a dúsító anyagok szennyezettségét és meddig vizsgálja. jelen vannak.

"Az állattenyésztésnek szüksége van a tenyésztési rendszerek pontosabb értékelésére"
A tartási rendszerekkel és azok értékelésével kapcsolatban Prof. Dr. Eberhard Hartung, a kieli Christian-Albrechts Egyetem munkatársa és a Mezőgazdasági Technológiai és Építőipari Kuratórium (KTBL) elnöke: "A jövő kihívása olyan gyakorlatias, innovatív tenyésztési rendszerek kifejlesztése lesz, amelyek jobban megfelelnek az állat- és állattartás követelményeinek. környezetvédelmi és átalakítási munkákra és új építésekre egyaránt alkalmasak.”

Ezen túlmenően mutatókat, kritériumokat kell kidolgozni, illetve javítani, hogy a tartási feltételek - a gazdaságban is - jobban felmérhetőek és az igényeknek megfelelően folyamatosan módosíthatók legyenek. Ily módon áttekinthetően és összehasonlíthatóan bemutathatóak az eltérően kialakított tenyésztési rendszerek, illetve az egyes komponensek változásai az állatokra és a környezetre.

„E célból a KTBL által szervezett és koordinált országos értékelési keretrendszer – melyben először került sor a nagyszámú haszonállat tartási módozatainak átlátható és műszakilag általánosan elfogadott állatjóléti és környezetvédelmi szempontú értékelésére – oly módon lesz adaptálva, optimalizálva és kibővítve, hogy felhasználóbarátabb és interaktívabb legyen a hálózaton keresztül.”

„Megbízható adatokra van szükségünk az elakadt kibocsátásokról a környezetvédelem javítása érdekében”
A lakásrendszerek környezeti kompatibilitásának értékelésekor a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy sok új, innovatív lakásrendszerhez nincs megbízható emissziós tényező – véli Prof. Dr. keményedjen tovább. „Itt különösen fontos a nemzeti és nemzetközileg elfogadott kibocsátási tényezők meghatározása.

Ilyen adatok gyűjtése jelenleg két projektben zajlik: az „Emissziós adatok meghatározása az állattenyésztés környezeti hatásainak felméréséhez (EmiDaT)” és a „Kibocsátáscsökkentési állattenyésztés – egyedi intézkedések (EmiMin)” című projektben.

"Az elektronika fokozottabb használatának van értelme az állattenyésztésben"
Az elektronika alkalmazása az állatok egészségének és jólétének rögzítésére is hasznos lehet (ún. precíziós állattenyésztés). „A digitalizálás során megvalósuló új fejlesztések további lehetőségeket kínálnak az állatjólét és a környezetvédelem javítására, valamint a jövedelmező állattenyésztés gazdálkodására” – magyarázta Prof. Dr. fiatal vér "Példák: új UHF transzponderek, testállapotok rögzítésére szolgáló szenzorok, istállókban lévő állatok nyomon követése és egészségmegfigyelő rendszerek fejlesztése."

„Ily módon a tehenek sántasága nagyon érzékenyen, a léptek hangja segítségével értékelhető” – tette hozzá Prof. Dr. Kemper. „Az ilyen eszközök támogatják az állattartót, de nem helyettesítik a jó állatmegfigyelést és -gondozást. A jólét felmérése megköveteli mind az állat szükségleteinek, mind pedig az értékelés lehetséges indikátorainak megfelelő ismeretét.”

Háttér: Nemzetközi Konferencia "Építés, technológia és környezet a mezőgazdasági állattenyésztésben" (BTU)
A BTU konferencia kétévente kerül megrendezésre, és a Mezőgazdasági Technológiai és Építésügyi Kuratórium közös rendezvénye eV (www.ktbl.de), a Max Eyth Agrármérnöki Társaság a Német Mérnökök Szövetségében (VDI-MEG) (www.vdi.de), az Európai Mezőgazdasági Mérnökök Társasága (www.eurageng.eu) és a Hohenheimi Egyetem.

Itt megvitatják az állattenyésztés aktuális kutatási eredményeit, kérdéseit az állatjólét, a környezetvédelem és a fogyasztói elfogadottság területén, valamint értékelik az új piacképes termékeket.
A konferencia eredményeit a rendezvény lezárása után konferenciakötet formájában tesszük közzé.

Forrás: https://www.uni-hohenheim.de