Teher helyett öröm – Norvégia példakép a szoptatás terén

Nemzetközi szimpózium a BfR-ben az Országos Szoptatási Bizottság fennállásának 10. évfordulójára

Az anyatej a legjobb, legkényelmesebb és legolcsóbb táplálék az újszülött számára. Ezért a szoptatásnak magától értetődőnek kell lennie az anyák számára. De nem az, ahogy a jelenlegi statisztikákból kiderül. Németországban a kórházban született babák több mint 90 százalékát az anya mellére helyezik. 6 hónapos korban azonban a babáknak csak 48 százaléka tudja élvezni a szuper koktélt. A BfR szerint nem elég, mert az anyatej pontosan a gyermek igényeihez van szabva, és megvédi az anyát és a gyermeket a betegségektől. "A BfR Nemzeti Szoptatási Bizottsága, amelyet 10 évvel ezelőtt hoztak létre, a norvég feltételek megteremtését tűzte ki célul" - magyarázza Hildegard Przyrembel elnök professzor. "Ott 6 hónapos korban a gyerekek 80%-a még mindig kizárólag anyatejes."

Ennek a norvég "szoptatási csodának" az oka annak a nemzetközi szimpóziumnak az egyik témája, amelyre a Nemzeti Szoptatási Bizottság a világ minden tájáról hívott szakértőket a fennállásának 10. évfordulója alkalmából. Körülbelül 30 évvel ezelőtt Norvégia hasonló helyzetben volt, mint a mai Németország: a szülés medikalizálása miatt az anya és az újszülött higiéniai okokból történő elkülönítése, valamint a palackozott étkezés mindenkori elérhetősége (az orvosok előírása szerint) volt a szám. a szülés utáni hatodik hónapban még szoptató anyák aránya 30%-ra esett vissza. „A fordulat az 70-es években kezdődött” – mondja Gro Nylander, az oslói Rikshospitalet professzora. „Tükrözi a nők új énképét, de abból is következik, hogy az állam és a közegészségügyi rendszer a munkaadókkal karöltve olyan feltételeket teremtett, amelyek lehetővé teszik a norvég nők számára, hogy hat hónapon túl kizárólag szoptathassák gyermekeiket. Emellett alapvetően megváltozik a közvélemény, amely a szoptatást már nem teherként, hanem örömként fogja fel.”

Az a tény, hogy Németországban mostanra növekszik a hat hónapnál tovább szoptató anyák száma, minden bizonnyal a BfR Nemzeti Szoptatási Bizottsága fáradhatatlan nevelő munkájának sikere is. Ebben orvosok, szülésznők, szoptatási tanácsadók és önsegítő csoportok dolgoznak együtt a szoptatási feltételek javításán a klinikán, a munkahelyen és a magánszférában. Ez a kis, de hatékony lépések politikája, amelyet itt folytatnak. És sikert mutat. Többek között azt sikerült elérni, hogy 2004-ben megszűnt az anyatej-helyettesítő tápszer ingyenes napi adagjának gyártása. Korábban az ilyen vizsgálatok arra csábítottak néhány anyát, hogy egyáltalán ne a szoptatás útjára lépjenek, hanem azonnal hozzászoktassák a babát a cumisüveghez.

A szimpózium további tematikus prioritásai a szoptatásnak a fertőzésekre és az allergiák, elhízás vagy diabetes mellitus kialakulására gyakorolt ​​hatásának kérdésével foglalkoznak: a szoptatás nem csodaszer és nem nyújt abszolút védelmet, de a szoptatott gyermekek kevésbé valószínű. a felső légutak és a gyomor-bél traktus fertőzéseinek kialakulásához. A hosszú távú megfigyelések azt mutatják, hogy az anyatej bizonyos mértékig megvéd az allergiától, és a szoptatás csökkenti az elhízás kockázatát. A szoptatott gyermekeknél kisebb az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata is.

A szimpóziumon szóba kerül az a kérdés is, hogy a beteg anyák egészségügyi okokból mikor ne szoptassák gyermeküket. Csak nagyon kevés betegség számít a szoptatás akadályának: a szakemberek szerint például a hepatitis C-fertőzött anyák szoptathatnak. A HIV-fertőzött anyák különbözőek: nem szabad szoptatniuk. Az érintett anyáknak mindig szakképzett tanácsot kell kérniük.

Lehetőleg a beteg és éretlen gyermekek is élvezhessék az anyatejet. Ez különleges erőfeszítéseket igényel a szülészeti kórházak személyzetétől.

Forrás: Berlin [bfr]