Mészáros találkozik a művészettel

A hentesek most bekapcsolódnak a művészeti életbe. Ez sokk lesz! Nehéz ételek a zöldségmánia idején. Közelebbről nézve nagy meglepetés, hogy egy-egy szakma tevékenysége hogyan tükröződik a képzőművészek munkáiban az ókortól napjainkig. A művészeket szinte mindig a hentesek szakmai világának motívumai inspirálták. A művészettörténet és ennek a nagyon régi mesterségnek a története sokrétűen összefonódik, hiszen a mészáros mesterséget a világ legrégebbi mesterségeként tartják számon, a művészet kőkorszaki megjelenése pedig a kultúra eredetét jelzi.

A táplálkozással kapcsolatos, olykor abszurd viták idején ez a kiállítás arra hivatott, hogy emlékeztesse az embereket arra, hogy a hús milyen szorosan kapcsolódik az emberiség történelméhez, és mennyire eltávolodtunk származásunktól. Talán ezért is merek csak kevés művész hozzányúlni ehhez az anyaghoz.

A művészetben manapság használt hús alábecsült és tabunak számító anyag.

A hús mulandó, nyers, véres, archaikus.

A Gotensieben művészcsoport belevágott az anyagba. A művészet a legjobb pillanataiban hívja szembe a nézőt vele. Néha tetszik, néha elutasításba ütközik, manapság gyakran provokációból él. Csak arról van szó, hogy egyre ritkább, hogy a legtöbb művész valóban olyan művet hozzon létre, amely eléri az embereket, nem hagyja hidegen, megérinti őket, helyeslést, sőt kritikát és elutasítást vált ki.

És itt találkozik a hentes a művészettel.
A hentesek élhetnek azzal, hogy a lakosság (kis) része elutasítja a szakmát. Hentesnek lenni ritkán csak napi munka. Csak akkor lehetsz hentes, ha szívedet-lelkét hajlandó vagy beletenni ebbe a munkába. Ez köti össze a hentest a művésszel.

A Metzgerei Seele & Söhne kiállítás a rezonanciáról szól. A képek megszólítják a nézőt, megzavarják, gondolkodási folyamatot indítanak el – vagy nem. Mit váltanak ki a képek a nézőben? Milyen szemléletváltást tesznek lehetővé?

Nem szabad alábecsülni, hogy ebben az esetben a mészárosok a művészeti akció feladói, és így lépnek be a közbeszédbe.

Making_of_the_sebum_pillow.png

Megmutatandó:

- történelmi felvételek a hentes mesterségről
- a Gotensieben művészcsoport Lelkek című műcsoportja Klaus Reichert és Thomas Balzer gyerekkorában szilárdan hitték, hogy a lélek egy szerv, amely valahol a testben rejtőzik. A művészcsoport tagjaiként a lelküket keresték, és megtalálták. Mivel minden művészeti téma a hús az eredete, a Gotensieben művészcsoport tagjai arra az ötletre jutottak, hogy a lelkeket testen keresztül materializálják. www.gotensieben.de

Darme_as_art_exhibition.png
A Gotensieben művészcsoport így folytatja a hús a művészetben hosszú hagyományát.

Történelem: Ha jobban belegondolunk, sajátos és nagyon izgalmas, ahogy egy szakma tevékenysége visszatükröződik a képzőművészek munkáiban az ókortól napjainkig. A művészeket szinte mindig a hentesek szakmai világának motívumai inspirálták. A Vénusz von Willendorf érzéki, húsos ívei a termékenységet szimbolizálják. A barlangfestményeken az állathús táplálékként és totemként, tehát a hatalom szimbólumaként szerepel. A nyelvben a lélek már régóta test. Az emberek hisznek a reinkarnációban és reménykednek a transzmigrációban. Isten megtestesülése a megtestesülésen keresztül történik (lat. incarnatio = inkarnáció).

Amióta Pieter Aertsen 1552-ben elsőként egy nagy darab húst helyezett egyik művének (Vanitas-csendélet Krisztussal Máriával és Mártával) középpontjába, a festőket a hús rabul ejti.

Rembrandt, Joachim Beuckelaer és Maerten van Cleve festményein is a húsdarabok dominálnak. Akkoriban csak a gazdagok engedhették meg maguknak a hentesek, vásárosok és konyhalányok által készített húst.

Vincenzo Campi, Bartolomeo Passerotti és Annibale Caracci szerint az egyszerű emberek, akiknek a húst kellett elkészíteniük, vulgárisnak, nyersnek és a hús iránti elkötelezettségnek számított. A voluptas carnis, a test vágya a bűnös élet szinonimája lett, Goya, Delacroix, Daumier és újra és újra Chaim Soutine a testnek szentelte festményeit (és nem csak ott). A test iránti vágyuk romlás és halál lett.

Francis Baconnál gyakran a figurák testi mivolta és ezáltal a bomlásuk a fő téma: "Festőként mindig emlékezni kell arra, hogy a hús színében nagy szépség rejlik."

Lucian Freud is nagyon tisztában volt a test erejével: „A szín a festészet húsa”. A hús a földi, testi, emberi és így átmeneti. Nitsch ellen ismételten istenkáromlás vádja merült fel. Állatjogi aktivisták is többször tiltakoztak az ellen, hogy véres eseményei részeként levágott állatokat kezeljenek.

A berlini Altes Museumban június 1. óta zajlik a Meat kiállítás. A közleményben ez áll:

Hús: Az élet alig mozgó alapja, hirtelen lebomló anyag – egyeseknek taszító, másoknak étel vagy felajánlás az isteneknek. A hús feltárja az élet és a halál közötti átható konfliktust az emberi kultúrában. A test helyzete a teremtés és a bomlás közötti feszültség mezejében paradox. A kiállítás azt kérdezi, hogyan hat ez a paradoxon a táplálkozás, a kultusz és a test területeire, és így alakítja mai húshoz való viszonyunkat is.

Jó kérdés, gondoljuk. Saját kiállításunkkal válaszolunk rájuk.

jelen
A Metzgerei Seele & Söhne művészeti kampány izgalmas utalások sorozatán keresztül sűríti a henteskereskedelem és a művészet kapcsolatát a 21. században:

- a művészek anyaga a mi vágóhidainkról származik
- a művészek láthatóvá tesznek valamit, ami mindannyiunkat összeköt: a lelket!
- évszázados hagyományokkal rendelkező iparosként társadalmunk lelkének részei vagyunk
- Amit mi csinálunk (levágás és élelmiszer előállítás), az egy nagyon régi kulturális technika
- Az ölés, kibelezés, pörkölés kultúránk kezdetén volt

A kultúra csak akkor alakulhatott ki egyáltalán, ha az emberek alapvető lakhely- és élelemszükséglete biztosított volt.
A Homo sapiens kis műalkotásokat készített csontokból, barlangfalakat festett állatokkal, állatokkal, amelyeket megevett.
A fej feletti tető, a teli gyomor és a művészien festett falak után az ember előállt a természet szellemeivel, és végül feltalálta a vallást.

Végül mindent áthat a hús, így nyilvánvaló az az elképzelés, hogy a lelket a testen keresztül tegyük láthatóvá, ahogyan azt a Gotensieben művészcsoport művészei tették. Művészete felfedi azt, amit nem lehet, nem szabad vagy nem szabad megmutatni.

Seele & Söhne hentesüzlet a Kunsthalle Ludwigban
A Frankfurt művészeti metropoliszának nyugati részén található Kunsthalle Ludwig már nem számít bennfentesnek a művészeti közösségben. A város múzeumai mellett a Műcsarnok valószínűleg az egyik legszebb hely a művészet bemutatására.

Kapcsolattartó: Klaus Reichert
Tel. 0171 895 6823 / E-mail: Ez az e-mail címet a spamrobotok ellen védjük JavaScript megjelenítéséhez be kell kapcsolni!
Kunsthalle Ludwig / Gotensieben művészcsoport / Iroda
Gotenstraße 5-7 / 65929 Frankfurt-Höchst

www.gotensieben.de

A Ludwig Kunsthalle, a Gotensieben művészcsoport és a Frankfurt-Darmstadt-Offenbach hentescéh közös produkciója

19.09.2018 - 11.11.2018

15.00:18.00-XNUMX:XNUMX és előzetes egyeztetés alapján

Hozzászólások (0)

Eddig itt nem tettek közzé megjegyzéseket

Írj hozzászólást

  1. Írjon megjegyzést vendégként.
Mellékletek (0 / 3)
Ossza meg tartózkodási helyét
Prémium ügyfeleink