Röntgen számítógépes tomográfia Kulmbachban

Húskutatás új módokon

A Kulmbachban található Szövetségi Táplálkozási és Élelmiszeripari Kutatóközpont 26. július 2004-án Kulmbachban tudományos kollokviummal ünnepelte a röntgen számítógépes tomográf felavatását. A közel 500.000 70 euróba kerülő készülék beszerzése és szerkezeti beépítése referenciaeszközként szolgál a kereskedelmi osztályozáshoz és a minőségi kutatásokhoz. A több mint XNUMX résztvevővel a kellemes alkalmat aktívan értékelték.

„Ez a jelentős beruházás, amelyet minisztériumunk itt eszközölt, több évtizedes minőségi kutatások folytatása” – mondta a konferencia elején MinDirig Fritz Johannes, a szövetségi kutatóintézet megbízott vezetője. A BFEL, Kulmbach telephelye továbbra is az európai húskutatás élvonalában marad a röntgen-számítógépes tomográf segítségével, és új tudományos perspektívákkal rendelkezik a jövőre nézve. A készüléket arra szánják, hogy egész sertéstetemeket megröntgenezzenek, így egy egyszerű és gyors művelettel mindent megtudjanak azok összetételéről. "Míg korábban a tetemek kiterjedt boncolását kézzel kellett elvégezni" - magyarázta dr. Michael Judas, a készülék tudományos felügyelője "így most már mindent virtuálisan megtehetünk". A tetem hús-, zsír- és csonttartalma digitálisan rögzített röntgenfelvételek sorozatából könnyen rekonstruálható. Ennek ismeretében a jövőben az osztályozó eszközöket "vezetik", hogy statisztikailag és olyan korán előre jelezzék a vágósertések várható hústartalmát, hogy a hízók ezen információk alapján kifizethetők legyenek.

A nagyméretű készülék avatását jó tudományos módon kollokviummal ünnepelték meg, melyben négy előadás vezetett a számítógépes tomográffal végzett kutatómunkához. A bevezetőben dr. Wolfgang Branscheid, a BFEL Hústermelési és Marketing Intézetének vezetője a hasított sertés kereskedelmi osztályozásának hosszú története, amely egyelőre a röntgentechnológiával találja meg utolsó csúcspontját. „Meglepő lehet, hogy a technikai leleményesség milyen szeretettel és ötletesen próbálta ki magát a sertéshús-szakmai foglalkozásokon” – hangsúlyozta a kulmbachi tudós. A videokép-kiértékelést, a mechanikusan irányított mérősablonokat, a fényvisszaverődés mérését, a szöveti vezetőképesség-méréseket és az ultrahangos szkennelés különféle módszereit alkalmazták a múltban és használják ma is.

Szintén a történelemről dr. Ulrich Baulein, a mariensee-i FAL Állattenyésztési Intézetétől. Kiemelte a számítógépes tomográfia fejlődését a tenyésztői munkában. A tomográfiás vizsgálatok döntő előnye, hogy az értékes tenyészállatok izomfejlődése szempontjából élve is megvizsgálhatók. – Ma már követhetjük és matematikailag is ábrázolhatjuk az állatok növekedési görbéit, amelyekből később hízóállataink apja és anyja lesz – magyarázta az állattenyésztő. Ez az információ lehetővé teszi a veszélyeztetett állatfajok genetikai tartalékainak jobb kihasználását is. A Mariensee-ben évek óta folyó vizsgálatok ezért nagyon széles körűek voltak, és mindenre kiterjedtek, ami a hústermeléssel kapcsolatos, a juhoktól a sertéseken át a baromfiig.

Andreas Dobrowolski, okleveles fizikus, BFEL Kulmbach előadását annak a módszertani kérdésnek szentelte, hogy az izomszövetet miként lehet nemcsak a röntgen komputertomográfban láthatóvá tenni, hanem azt is, hogyan lehet méretre és számmá alakítani. Természetesen a röntgenfelvételek sorozatai közvetlenül képként is kiértékelhetők: ezután megmérik az izom- vagy zsírterületeket, amelyeket aztán a szövetrészek térfogataira, végül pedig súlyokra alakítanak át. "Ez nagyon nehézkes folyamat lenne" - mondta Andreas Dobrowolski. A legutóbbi vizsgálatok során megállapította, hogy a röntgensugarak fekete-fehér, különböző fokú fekete-fehér képei jobban megfelelnek a következőkre: A hús és a zsír külön-külön szürke területeken látható. "Ezért most csak ezeknek a szürke területeknek a képpontjait számoljuk a teljes hasított testen, és máris megvan a kívánt eredmény" - mondja a fizikus. Nem szabad elfelejteni, hogy ez a számolási munka digitálisan történik. A színhús százalékos meghatározásának pontossága ma már pontosan olyan, mintha a hasított testeket fáradságos kézzel boncolnák szét a szövetkomponensekbe. Érdekes az időeltolódás: a tomográf segítségével 15 percen belül meg lehet határozni az izomhús százalékát, míg a hentesnek legalább 8 óra kell. Mostantól ez növeli a német húsosztályozási referenciaintézet befolyását.

Még ha a készülék megvásárlásának alapmotívuma egy új referencia meghatározása a sertések kereskedelmi minőségének meghatározásához, alkalmazása kiterjed majd az élelmiszerkutatás egyéb területeire is. "Tudósként mindig mélyrehatóan nézünk" - magyarázta dr. Michael Judas. A tomográf segítségével ez a nézet nagyon gyorsan és a termék tönkretétele nélkül érhető el. Éppen ezért ma már nyilvánvalóak az olyan aktuális témák, mint az idegen testek azonosítása a húskészítményekben, a sózási és pácolási folyamat nyomon követése, a melegítési és hűtési folyamatok mélyreható leírása, sőt talán még a húshibák feltárása is.

Az előadásokat egy panelbeszélgetés egészítette ki, amelyet Renate Kühlcke, az "Allgemeine Fleischerzeitung" szerkesztője vezetett. A húskutatásról szóló bolti beszéd volt az általános téma. dr Heinz Schweer, a zeveni Premium-Fleisch AG munkatársa azonnal felhívta a kapcsolatot a beszélgetés valódi okára: „A szakmacsoportokat szorosabban össze kell kapcsolnunk a minőséggel” – követelte –, „minden új módszertani megközelítés számunkra megfelelő”. A Kulmbach minőségkutató számára dr. Karl Otto Honikel ezt közvetlenül a sertés- és marhahús elégtelen intramuszkuláris zsírtartalmának problémájára helyezte át: "A zsír ízt teremt és örömet okoz" - figyelmeztetett. Táplálkozásélettani szempontból egyetértettek abban, hogy ez nem lesz probléma, hiszen a finomra vágott darabok zsírtartalma mindig alacsonyabb lesz, mint a tej zsírtartalma. Prof. Dr. Gerhard von Lengerken, Univ. Halle hozzátette, hogy módszerekre van szükség az izomszerkezet jobb és gyorsabb rögzítéséhez. Rengeteg segítség várható a röntgentől. Pontosan ezt látta Manfred Härtl, a Húsipari Szövetség elnöke a plénum hozzászólásának: "Minőségi és fizetési kritériumainkhoz objektíven mérhető meghatározási módszerekre van szükségünk, különben a vágóhidak elveszítik beszállítóikat". Azt, hogy magának a gazdaságnak is szüksége van definíciós munkára, dr. Hermann Schlöder a Szövetségi Fogyasztóvédelmi, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Minisztériumtól. MinDirig Fritz Johannes, nem csak a Szövetségi Táplálkozási és Élelmiszeripari Kutatóintézet megbízott vezetője, hanem a Szövetségi Fogyasztóvédelmi, Táplálkozási és Mezőgazdasági Minisztérium kutatási adminisztrációjáért is felelős, végül közelebbről is szemügyre vette az egészet: „A koncepciónk az állatok és növények szinopszisa, mint étrendünk alapja”. A számítógépes tomográf erre is kínál megközelítéseket, hozzá kellett tenni.

A konferencia szervezője és egyben a Kulmbach BFEL helyszíni koordinátora, Dr. Wolfgang Branscheid a záró sajtótájékoztatón hangsúlyozta a regionális politika hatalmas jelenlétét, amely ismét dokumentálta a kulmbachi húskutatás iránti élénk érdeklődésüket. De végül világossá tette: "Nem a helyszínekről akarunk itt beszélni, hanem helyszínként akarunk bizonyítani." Az a tény, hogy a fogyasztó is szilárdan szem előtt van, a konferencia során élénken megmutatkozott.

Forrás: Kulmbach [Prof. Dr. Wolfgang Branscheid]