2003-ban nőtt a húsfogyasztás

A forró nyár ellenére a németek tavaly érezhetően több húst fogyasztottak, mint 2002-ben. A viszonylag alacsony fogyasztói árszint mindenképpen kedvezett a növekedésnek. A Szövetségi Fogyasztóügyi Minisztérium és a ZMP számításai szerint Németországban csaknem három százalékkal nőtt a húsfogyasztás 2003-ban. A BSE-válság óta először fordult elő, hogy fejenként több mint 90 kilogrammot fogyasztottak – egészen pontosan 90,7 kilogrammot. Uniós összehasonlításban Németország így az alsó középmezőnyben foglal helyet: a régi EU-15-ben átlagosan csaknem 98 kilogramm húst fogyasztottak tavaly lakosonként. 2003-ban az emberi fogyasztás (a veszteségek, az ipari hasznosítás és az állati takarmány levonása után) 61,5 kilogramm volt egy főre vetítve Németországban.

A húsfogyasztás növekedése 2003-ban minden húsfajta esetében megfigyelhető volt. Csak bárányt kértek kicsit óvatosabban. A fogyasztói kedvencek élén 60 százalékos részesedéssel a sertéshús áll, amelynek fogyasztása tavaly több mint egy kilogrammal, 55,1 kilogrammra nőtt. A baromfihúsra is volt kereslet, amely szintén egy kilogrammal, 10,8 kilogrammra nőtt. A marhahús esetében a BSE-válság már aligha játszott szerepet; a megnövekedett fogyasztói bizalom miatt az egy főre jutó fogyasztás 12,8 kilogrammra emelkedett.

A magasabb import fedezi a keresletet

2003-ban a megnövekedett húskeresletet csak részben tudták fedezni a magasabb belső termelésből: a bruttó belső termelés mindössze 0,1 százalékkal, bő 6,88 millió tonnára nőtt. Bár a hazai sertés- és baromfihúsból soha nem termeltek annyit, mint 2003-ban, a termelés növekedése nem volt elegendő az összkereslet kielégítésére. A többletpiaci keresletet a megnövekedett húsimport fedezte, amely 3,2 százalékkal 2,41 millió tonnára nőtt, felülmúlva az exportot, amely 0,6 százalékkal 1,88 millió tonnára nőtt.

A marhahús esetében a kereslet élénkülését a saját termelés jelentős csökkenése ellensúlyozta. A megnövekedett import, a kisebb exportvolumen és a készletek felszámolása egyensúlyba hozta a piacot.

Erőteljes mozgások voltak az élő állatok külkereskedelmében. Míg az import 18 százalékkal nőtt, az export ugyanennyivel csökkent. Az importoldali erős növekedés elsősorban a Hollandiából és Dániából érkező élősertés-szállítások jelentősen megnövekedettnek köszönhető. Az exportban egyértelműen csökkent a vágósúlyra átszámított sertés és baromfi mennyisége. A szarvasmarha esetében enyhe növekedés volt tapasztalható a Hollandiába irányuló erős borjúexportnak köszönhetően.

Mivel 2003-ban a fogyasztás jobban nőtt, mint a hazai termelés, az önellátás mértéke három százalékponttal 92 százalékra csökkent.

Forrás: Bonn [ZMP]