Minden harmadik élelmiszer-ellenőrzés kudarcot vall
Körülbelül minden harmadik kötelező ellenőrzés az élelmiszeripari cégeknél meghiúsul, mert a hatóságoknak kirívó munkaerőhiánya van. Ezt erősíti meg a foodwatch fogyasztóvédelmi szervezet kutatása is. Eszerint a mintegy 400 ellenőrző hivatalnak csak bő tíz százaléka tudja teljesíteni a cégek ellenőrzésekor kitűzött célját. 2018-ban a hatóságok országosan a kötelező hatósági ellenőrzések több mint negyedmillió részét nem tudták elvégezni.
Átfogó adatkutatással a Foodwatch először tette átláthatóvá a helyzetet a csaknem 400, többségében önkormányzati élelmiszerügyi hatóságban - jelent meg szerdán a „Jobb az ellenőrzés” című jelentésben. Különösen katasztrofális a helyzet Brémában és Berlinben, ahol a hatóságok 2018-ban még a felét sem teljesítették az ellenőrző látogatásokra vonatkozó követelményeiknek. Hamburgban volt a legkevésbé rossz a helyzet, ahol továbbra is minden tizedik kötelező ellenőrzés nem sikerült. Országosan az előírt ellenőrzések 80 százaléka sem történt meg az egyes hivatalokban.
A fogyasztói szervezet szempontjából a számok végzetes politikai kudarcot mutatnak: „Amikor a fogyasztóvédelmi hatóságok szinte mindenhol megsértik a fogyasztóvédelmi előírásokat, az kézzelfogható politikai botrány. A kemény munkát végző ellenőröket cserbenhagyják a politikusok. A felelős kerületi adminisztrátorok, polgármesterek és miniszterek nemcsak a fogyasztókat károsítják, hanem a sok élelmiszeripari vállalatot is, amelyek tisztán és becsületesen dolgoznak” – magyarázta Martin Rücker, a Foodwatch Németország ügyvezető igazgatója.
A fogyasztóvédelmi szervezet hangsúlyozta, hogy a probléma nem oldható meg csak több létszámmal, ha a szövetségi államok egyszerre nem kezdenek átfogó strukturális reformot az élelmiszer-ellenőrzés terén: a számtalan önkormányzati hatóság helyett egyetlen, független állami intézetnek kell felelnie az ellenőrzésekért. minden egyes szövetségi állam. Pénzügyi és emberi erőforrásaikat kizárólag a fogyasztóvédelem törvényi céljaira kell alapozni.” „A fogyasztóvédelem és az élelmiszer-biztonság nem függhet a készpénzhelyzettől vagy a szövetségi államok vagy közösségek politikai indíttatású költségvetési döntéseitől. Meg kell állítani az élelmiszer-ellenőrző hatóságokra gyakorolt politikai befolyást” – mondja Martin Rücker.
Emellett a hivatalokat törvény kötelezné arra, hogy kivétel nélkül minden ellenőrzési eredményt közzétegyenek. Ha az élelmiszeripari cégek tudnák, hogy a jogsértések nyilvánossá válnak, ez lenne a legjobb ösztönzés arra, hogy minden nap megfeleljenek az élelmiszer-jog követelményeinek. Az olyan országok tapasztalatai, mint Dánia, Norvégia és Wales ezt mutatják: amióta minden ellenőrzési eredményt ott közzétettek, jelentősen csökkent azoknak az élelmiszeripari cégeknek a száma, amelyekhez panasz érkezett.
A szövetségi kormány és a Bundesrat által elfogadott „Általános közigazgatási rendelet a keretfelügyeletről” (AVV RÜb) szabályozza, hogy országszerte milyen gyakran kell ellenőrzéseket végezni az élelmiszeripari vállalatoknál. Az eseményekkel kapcsolatos ellenőrzések mellett minden élelmiszeripari vállalkozást rendszeresen, rendszeres időközönként ellenőrizni kell – minél gyakrabban minősíti az ellenőrző hatóság a kockázatot. A foodwatch kutatása szerint azonban ezeket a tervszabályokat egyetlen szövetségi államban sem lehet betartani, mert a politikai döntéshozók csökkentik a létszámot. Alsó-Szászországban a tartományi kormány még az országos szabályozástól is igyekszik elmozdulni egy miniszteri rendelettel - az előírja, hogy az önkormányzati ellenőrző hatóságoknak csak az AVV RÜb-ből adódó tervellenőrzések 55 százalékát kell teljesíteniük. A foodwatch törvénytelennek minősíti a rendeletet.
A fogyasztóvédelmi szervezet ismét bírálta Julia Klöckner szövetségi élelmiszerügyi miniszter azon terveit, amelyek a kötelező ellenőrzések további csökkentésére irányulnak. A Foodwatch november végén közzétette a Szövetségi Élelmiszerügyi Minisztériumtól az AVV RÜb új változatának közzé nem tett törvénytervezetét, amely a korábbinál kevesebb kötelező érvényű ellenőrzést ír elő. A legmagasabb kockázatú cégeknél a napi ellenőrzés a javaslat szerint - az eddigiektől eltérően - már nem biztosított. Még egy olyan cégnél is, mint a hesseni kolbászgyártó Wilke, amely egy listeria-botrány miatt került országszerte a címlapokra, tizenkét hatósági ellenőri látogatás helyett csak négyre lenne szükség a jövőben. "Klöckner Julia a hiányhoz kívánja igazítani a célokat ahelyett, hogy intették az országokat, hogy végre hozzanak létre a célok eléréséhez szükséges pozíciókat. Nyilvánvaló a miniszter őrült logikája: nincsenek ellenőrök – így egyszerűen kevesebbet ellenőrizünk. A miniszter tervei veszélyt jelentenek az élelmiszerbiztonságra Németországban” – mondta Martin Rücker, a Foodwatch ügyvezető igazgatója.
A „Jobb az ellenőrzés” jelentéshez a Foodwatch megkérdezte mind a mintegy 400 németországi élelmiszerügyi hatóságot, hogy milyen mértékben tartják be a törvényben előírt számú ellenőrzést, és milyen a személyzeti helyzet a hatóságoknál. Az adatlekérdezés alapja a fogyasztói tájékoztatásról szóló törvény (VIG) volt, amely alapján az állampolgárok tájékoztatást kérhetnek a hatóságoktól. A kutatás körülbelül hét hónapig tartott. Míg egyes hivatalok órákon belül válaszoltak, mások csak az illetékes minisztériumokhoz benyújtott kifogási eljárás vagy akár felügyeleti panaszok után voltak készek tájékoztatást adni. 19 hatóság teljes mértékben elutasította, közülük 18 bajor és egy brandenburgi.
Források és további információk: https://www.foodwatch.org/de
