A csirkék gyakran fertőzöttek Salmonellával és Campylobacterrel

Az EU-tanulmányok azt mutatják, hogy a kórokozók a vágás során átkerülnek az állatról a tetemre

A BfR által koordinált országos vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a campylobacter és a szalmonella gyakran kimutatható csirkékben vágáskor. A kórokozók a vágóhídra a béltartalommal és az állatok tollain jutnak el, és a vágás során a tetemekre is átkerülhetnek. Innen jutnak be az élelmiszerláncba és a fogyasztókhoz. A BfR ma közzétett jelentése szerint a Németországban vizsgált 62 tetem 432 százalékán campylobactert, 17,6 százalékán szalmonellát találtak. Az állatok béltartalmában a vágási csoportok 48,6 százalékában mutattak ki campylobactert. A tanulmány egy 2008-ban, az Európai Unió (EU) valamennyi tagállamában lefolytatott vizsgálat része. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ma tette közzé az uniós tanulmány eredményeit. A Campylobacter és a Salmonella a bakteriális gyomor-bélrendszeri betegségek leggyakoribb kórokozói emberben. "A csirkehús az élelmiszer-eredetű Campylobacter fertőzések legfontosabb forrása" - mondja a BfR elnöke, Dr. dr Andreas Hensel, "és a szalmonellával való fertőzések gyakran a csirkehús következményei." A csirkehús elkészítésekor ezért különös figyelmet kell fordítani a konyhai higiéniára: A baromfihúst csak átmelegített állapotban szabad fogyasztani. Ez nemcsak a campylobactert és a szalmonellát inaktiválja, hanem más lehetséges kórokozókat is. A húst a többi élelmiszertől elkülönítve kell tárolni és elkészíteni, hogy a kórokozók ne kerülhessenek rájuk.

A tetemek Campylobacterrel való szennyezettsége lényegesen alacsonyabb volt a hideg téli hónapokban, mint nyáron. A Campylobacter mennyisége a szennyezett tetemeken szintén jelentősen változott, néhány kórokozótól több mint 100 000 csíra/g csirkehúsig. Ha egy vágási tételből származó állatok béltartalmában Campylobactert mutattak ki, akkor annak a valószínűsége, hogy ennek a tételnek a teteme is Campylobacterrel szennyezett volt, különösen nagy volt, 93 százalékos pozitív lelet mellett. A vágási csoportokból származó hasított testek esetében, amelyeknél a béltartalom nem mutatott Campylobacter jelenlétét, a kimutatási arány 33 százalék volt. A kimutatott Campylobacter körülbelül 80 százaléka Campylobacter jejuni volt, míg a Campylobacter coli körülbelül 20 százalékát tette ki. Ez megfelel az emberi fertőzéseknél is megfigyelhető eloszlásnak.

A Campylobacter mellett Salmonellát is gyakran találtak a tetemeken. Összesen 14 különböző Salmonella szerováltozatot mutattak ki. A három szerovariáns Salmonella 4,12:d:-, Salmonella Typhimurium és Salmonella Paratyphi B (dT+) a kimutatások több mint felét (55 százalékát) tette ki. Egy korábbi, a Salmonella brojlerek előfordulását vizsgáló tanulmányban a Salmonella 4,12:d:- és a Salmonella Paratyphi B (dT+) szerováltozatok fokozott kimutatását figyelték meg ennél a baromfifajnál.

EU-szerte a brojlervágási csoportok 71,2 százalékánál és a tetemek 77 százalékánál mutattak ki Campylobactert. A tagállamokban a kimutatási arány 100% és 4,9% között volt a béltartalom kimutatása esetén, és 100% és XNUMX% között volt a tetemeken történő kimutatás esetében. A Németországra meghatározott értékek tehát az uniós átlag alatt maradtak.

Az EU-ban a tetemek 15,7 százaléka volt szalmonellával fertőzött. A legelterjedtebb szerovariánsok a Salmonella Infantis és a Salmonella Enteritidis voltak, azonban a Salmonella Infantis gyakori kimutatása egy tagállamban az állatok igen magas terhelését tükrözi.

papírok

Alaptanulmány a Campylobacter spp. és Salmonella spp. brojlertetemekben bemutatva (BfR 010/2010. sz. vélemény, 16.07.2009.) (PDF fájl, 124.9 KB)

Az EFSA felmérést tesz közzé a Campylobacterről és a Salmonelláról csirkékben az EU-ban.EFSA sajtóközlemény, 17. március 2010)

Forrás: Berlin [BfR]