Az állat-egészségügyi mítoszok helyett a tények
Szövetségi Állategészségügyi Szövetség e. V. (BfT) sok félreértést lát az állategészségügy témájában, és a tényekre való fokozottabb összpontosítást kéri. „Az állategészségügy, az emberi egészség és az érintetlen bolygó szorosan összefonódik.” Ezekkel a szavakkal szólt Jörg Hannemann elnök a kölni előadáson (május 16.05-án) tartott köszöntő beszédében az egyesület fontosságára.
Mi az állategészségügy jelentősége és haszna a társadalom számára? Mivel foglalkozik az állategészségügyi ipar, és hogyan kommunikálhatók előnyei a társadalom felé? Milyen szerepe van ebben a médiának és az újságírásnak? Mindezek a kérdések fontos részét képezték az eseménynek.
dr Sabine Schüller, a BfT ügyvezető igazgatója tényközpontú keretfeltételeket és nyitott innovációs kultúrát szorgalmazott annak érdekében, hogy az ipar továbbra is hozzájárulhasson az állatállomány és a kisállatok egészségének védelméhez, és ezáltal a fontos társadalmi haszonhoz, valamint a a One Health különböző oldalai biztosíthatók. Példákkal mutatta be, hogy sok a félreértés a társadalomban, ezzel is hangsúlyozva a jobb kommunikáció szükségességét. Az állatgyógyászati készítmények az állatok kezelésére és egészségmegőrzésére szolgálnak, így az állatvédelemben és az állatjólétben is meghatározó szerepet töltenek be. Emellett az állategészségügy elengedhetetlen alapja az emberek és állatok gondtalan együttélésének, és nem utolsósorban a biztonságos élelmiszerek előállításának.
Az egyik tévhit az, hogy az állatorvosok csak antibiotikumot használnának. A fertőzés elleni szerek, beleértve az antibiotikumokat is, mára a teljes állatgyógyászati gyógyszerpiacnak csak egyhatodát teszik ki. Több mint egynegyede vakcina. Schüller szerint az antibiotikum-rezisztencia visszaszorítása a humán- és állatgyógyászat közös gondja kell, hogy legyen. Amint azonban az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) is megerősíti, az emberek antibiotikum-rezisztenciájának fő oka maga az antibiotikumok humángyógyászatban történő alkalmazása. Schüller világossá tette azt is, hogy az intenzív állattenyésztésben az állatgyógyászati készítményeket nem a teljesítmény növelésére használják. Az állategészségügy elsősorban az állatbetegségek megelőzéséről és leküzdéséről szól. Az antibiotikumos teljesítményfokozókat 2006 óta, a hormonok hizlalási célú felhasználását 1988 óta tiltják az EU egész területén.
Schüller kiemelte azt is, hogy kedvenceink milyen sok pozitív hatással vannak a ma együtt élő emberekre. Azt viszont aligha tudja valaki, hogy az állatgyógyászati készítményeket kifejezetten kutyák és macskák, de marha-, sertés- és csirkehúsra is fejlesztik, és minőségi, hatásossági és biztonsági szempontból a hatóságok is tesztelik.
Thomas Heyer újságíró, WDR moderátor és médiatréner moderálta a BfT rendezvényét, és először felvázolta a társadalom és az állatok kapcsolatát, valamint azt, hogy a társadalom miként fogadja iparágunkat, hogy aztán kiindulási pontokat mutasson be a párbeszéd sikeresebbé tételéhez. Az ismeretek hiánya vagy a helytelen információ befolyásolja az ágazat megítélését. Az orvosság az, hogy „a hozzáállás egyenlő a tudással”. A hozzáállásnak köze van az információhoz. És Heyer ebben látja a jövő újságírásának feladatát. A rossz hírek továbbra is a médiahírek középpontjában állnak. Heyer szerint a „konstruktív hírek” koncepciója egy lehetséges újságírói megközelítést kínál. Ahhoz, hogy a társadalom lehetőséget adjon véleményalkotásra, az újságírásnak „két szemmel kell látnia a világot”. Ily módon megkérdőjelezhetők a hírrutinok, elkerülhetők a vakfoltok, és új perspektívák tárhatók fel. Felszólította a szakma egyértelmű álláspontját, proaktív kommunikációt és lehetőségként használja fel a média megkereséseit. Az állategészségügyi ágazatnak szoros párbeszédet kell folytatnia a társadalommal és a médiával.
A megbeszélések utolsó fordulóján a különböző egyesületek, szervezetek és politikusok képviselői nyíltan és olykor ellentmondásosan is megvitatták saját szemszögükből, hogyan közvetítsék az Egy egészség gondolatát a társadalom felé. A Szarvasmarha- és Sertésszövetség ügyvezető igazgatója, Dr. Bianca Lind egyértelművé tette, hogy a gazdák már most is sok egészségügyi adatot gyűjtenek állataikról. Az is tény, hogy a gazdák sokat tesznek állataik egészségének megőrzéséért, a beteg állatoknak pedig gyógyszerekre van szükség. Lea Fliess, a Modern Agriculture Forum ügyvezető igazgatója egyértelművé tette, hogy a mítoszok a tudatlanságból fakadnak. "Óriási különbség van aközött, ami valójában történik, és aközött, amit az emberek éreznek" - mondta Dr. Gaby-Fleur Böl, a Szövetségi Kockázatértékelési Intézettől. A szelettől és a benne lévő veszélyes és mérgező dolgoktól való félelem még mindig túlságosan elterjedt. Ahelyett, hogy élveznék az ételt és nagyra becsülnék az ételt, az emberek jobban aggódnak a hús miatti megbetegedések miatt. Az ezzel kapcsolatos mítoszokat el kell oszlatni. Böl szerint ezzel összefüggésben is fontos felhívni a figyelmet a jó konyhai higiénia fontosságára. Rheinhild Benning a Germanwatchtól rendszerváltást szorgalmazott az állattenyésztésben, és szigorított szabályozást szorgalmazott, mert csak akkor következnek be a szükséges újítások.
Következtetés: Egyetértés volt abban, hogy az egész iparágnak több információt kell nyújtania és elmélyítenie kell a párbeszédet a társadalommal.
A Szövetségi Állategészségügyi Szövetségről
A Szövetségi Állategészségügyi Szövetség eV (BfT) az állatgyógyászati készítmények (gyógyszerek és biológiai termékek), a diagnosztika és a takarmány-adalékanyagok vezető gyártóit képviseli Németországban. A 23 tagvállalat ezen termékek fejlesztésében, gyártásában és marketingjében tevékenykedik, és a német piac több mint 95%-át képviseli. A BfT társasági tagja a Német Vegyipari Szövetségnek (VCI), az Állategészségügyi Ipari Világszövetségnek (HealthforAnimals) és az Európai Állategészségügyi Iparszövetségnek (AnimalhealthEurope).
