Akvakultúra: az óceánok megkönnyebbülése, de a környezet szennyeződése?
A DBU finanszírozási kezdeményezést indít a fenntarthatóbb hal- és tenger gyümölcsei előállítása érdekében
Lazac, hering vagy tonhal, grillezve, sushiba feldolgozva vagy pizza és saláta köretként - a tenger gyümölcsei különlegességei vannak a német fogyasztók körében. A Halinformációs Központ szerint az átlagos német évente csaknem 16 kilogrammot fogyaszt, és a tendencia növekszik. Ez ellentétben áll a globális halállomány drámai csökkenésével. Az akvakultúra - a halak, kagylók vagy rákok ellenőrzött tenyésztése - egyre fontosabbá válik a klasszikus vadon élő halászat alternatívájaként, és hozzájárulhat a túlhalászott vizek enyhítéséhez. Az ipar növekedésével azonban új környezeti problémák merülhetnek fel. "A mangrove-erdőket nagy területeken takarítják meg, például Délkelet-Ázsiában szaporító növényekkel. A hal-ürülékek és a takarmány-maradványok szennyezik a vizet, az édesvizet nagy mennyiségben használják" - magyarázza Dr. Fritz Brickwedde, a Német Szövetségi Környezetvédelmi Alapítvány (DBU) főtitkára. Az új „Fenntartható akvakultúra” finanszírozási kezdeményezésével segíteni kíván a probléma megoldásában.
Fenyegeti a világ óceánjainak túlhalászása: az északi-tengeri tőkehal.