A dán sertéstermelés jövője a fókuszban
A herningi dán sertésipari kongresszuson központi téma az volt, hogy miként lehet a legjobban kezelni az előttünk álló kihívásokat és alakítani a jövőt. Erik Larsen elnök és a Dán Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szövetség sertéságazatának vezetője, Christian Fink Hansen beszámolójukban a 2075 résztvevővel foglalkoztak a múlttól a következő évekig. Kiemelték a klímavédelmet és a fenntarthatóságot, mint a jövőbeni sertéstermelés elengedhetetlen előfeltételeit:
„Ami az éghajlati lábnyomot illeti, sok jó lehetőségünk van arra, hogy szinte klímasemlegessé tegyük. Megvalósításuk azonban jelentős beruházást igényel. Ha tagjaink megkapják a megfelelő irányelveket és lehetőségeket, akkor ágazatunk eléri klímavédelmi céljait” – magyarázta Christian Fink Hansen.
1990 és 2016 között 1 kg sertéshús éghajlati hatása csaknem felére csökkent. Az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább csökkenthető olyan intézkedésekkel, mint a trágya savanyítása, a trágyatartályokból származó metán fáklyázása és a vaddisznok hizlalása. A metán 28-szor erősebb üvegházhatású gáz, mint a CO2. Az éghajlati hatás ennek megfelelően mérséklő intézkedésekkel csökkenthető. A vaddisznók hizlalásakor az alacsonyabb takarmányfogyasztás kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátást biztosít.
Gyártás két pályán
A dán sertéstenyésztők tavaly magas megtérülést értek el a malacexportból - ezt részben a jó takarmányátalakítás és a dán malacok gyors súlygyarapodása segítette elő. Mivel a dán árak alacsonyak voltak a többi országhoz képest, több hízósertés került exportra, ami a Danish Crown vágóhídjának bezárását, a Tican-nál pedig lerövidített munkaidőt eredményezett.
Erik Larsen: „Ez nehéz az érintettek számára – tekintettel iparágunk helyi fontosságára is –, és gyorsan lefelé ívelő spirál lehet a sertéstermelésben.”
Két lehetséges fejleményt vázolt fel. Egyrészt csak a malacok exportjára lehet támaszkodni. Vagy választhatja azt az utat, amely integrált, kiváló minőségű ellátási láncként erőssé tette a dán sertéstermelést.
„Mindig is voltak áringadozások. A hosszú távú stabil stratégia a malac- és vágósertés-tenyésztők közötti szoros együttműködésből áll a teljes ellátási láncban” – tette hozzá Erik Larsen.
Egységes uniós állatvédelmi szabályok
A sok bizonytalan pillanat ellenére a dán sertéstenyésztők továbbra is be akarnak fektetni a nagyobb állatjólétbe. A vártnál több gazdálkodó igényelt támogatást istállók átalakítására, a szabadon kóborló szoptató kocák számára. A jövőbeni állatjóléti beruházások előfeltétele azonban az egységes uniós területi követelmények, amelyek alapján a gazdálkodók tervezhetnek.
Erik Larsen: „Amint azt a legutóbbi éves jelentésben említettem, sok országban van folyamatban nemzeti jogszabályok bevezetése ezen a területen. Ez megnehezíti a navigációt, különösen, ha befektetésekről van szó. Ezért kulcsfontosságú számunkra az egységes uniós követelmények bevezetése.”
A jelentés másik állatjóléti szempontja egy új elosztási rendszerre vonatkozik, amely jutalmazza azokat a gazdákat, akik úgy döntenek, hogy ép farkú sertéseket termelnek.
