Oroszországban nő a hús iránti kereslet
Hús és kolbász hamarosan luxuscikkek?
Oroszországban jelentősen megnőtt a hús iránti kereslet. Ez az orosz húsipar értékelésének eredménye. 2004 első negyedévére az orosz piaci megfigyelők éves összevetésben 13,9 százalékos reáljövedelem-növekedésről számolnak be. A baromfi- és húskészítmények iránti kereslet ugyanakkor négy százalékkal nőtt. A kolbász- és húskészítmények gyártása tíz-25 százalékkal nőtt. A jelentősen csökkenő húskészletek, a húsimport súlyos visszaesése és a termelői szinten megemelkedett termelési költségek a húsárak meredek emelkedését idézték elő.2004 első negyedévében mennyiségben és értékben is csaknem 50 százalékkal kevesebb húst hoztak be Oroszországba, mint az előző év azonos időszakában. Ennek eredményeként az exportőrök mintegy 250 millió USD-t veszítettek az értékesítésből. A behozatali engedélyek kibocsátásának megkérdőjelezhetetlensége és az orosz hatóságok rövid behozatali tilalma vezetett ehhez a korlátozáshoz. Az áprilisi adatok az importvolumen normalizálódását jelzik. Sőt, még aránytalanul magas importról is érkeznek jelentések.
A szarvasmarha- és sertésállomány csökkenése
Moszkvai szakértők szerint Oroszország a következő években továbbra is a hús- és tejimporttól függ. Saját hústermelésünk nem elegendő a kereslet fedezésére. A sertéshús 70 százalékos, a marhahús 60 százalékos önellátási szintjével az orosz piac az egyik legfontosabb értékesítési piac az EU és a tengerentúli országok számára.
Az elmúlt 14 év során az orosz szarvasmarha- és sertésállomány 58 százalékkal csökkent, mindössze 24,1 millió szarvasmarhára és 16,2 millió sertésre. A jelenlegi előrejelzés szerint ez a tendencia folytatódni fog: A folyó naptári évben a szarvasmarhák száma négy százalékkal, a sertésállományé pedig 1,8 százalékkal csökken.
A mezőgazdasági vállalkozások növekvő eladósodása, a technikai eszközök elöregedése, a hosszú lejáratú hitelszerzési lehetőségek szűkössége és a tavalyi rossz termés vezetett ehhez. A hőség miatti szűk betakarítás következtében a takarmánygabona és a takarmánykeverék ára meredeken emelkedett. Orosz piaci szakértők szerint ez az összetett takarmányok árának 17 százalékos emelkedéséhez vezetett. Mint sok kelet-európai országban, ez is az állatállomány nagyobb csökkenésével jár. Az állatok gyakran a cég „megtakarítását” jelentik: kedvezőtlen időkben egyszerűen kevesebb állatot tartanak. Ez a tendencia még inkább érvényes a nagyvállalatokra, mint a saját ellátást biztosító kisebb cégekre.
Az importkvóták áremelkedést okoznak
Ezért az állattenyésztés állami támogatására és biztonságára irányuló igény egyre nagyobb volt. Az orosz kormány ezt figyelembe vette, amikor tavaly áprilisban importkvótákat vezetett be a marha-, sertés- és baromfihúsra. Az alacsony kamatozású hitelek nyújtása és az állattenyésztés előrehaladása valószínűleg csak hosszabb távon lesz pozitív hatással.
A kvóták bevezetése óta meglepően meredeken emelkedett az importáruk és a hazai hús ára. Nagykereskedelmi szinten az import marhahús 46 százalékkal került többe folyó naptári év május végén, az import sertéshús 52 százalékkal került többe, mint az előző év április végén. Ugyanebben az időszakban a sertéshús termelői ára 48 százalékkal emelkedett. Piaci szakértők azt feltételezik, hogy a marhahús áremelkedési trendje valószínűleg folytatódni fog, különösen azért, mert a legnagyobb külföldi beszállító – Ukrajna – elsődleges termelése csökkenő tendenciát mutat.
Forrás: Bonn [ZMP]
