A szalmonella elterjedt tenyészsertéseket tartó gazdaságokban
A szalmonella a tenyészállományokból juthat hizlaló állományokba
A BfR által koordinált országos vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a tenyészsertésekkel rendelkező állományokban gyakran kimutatható a szalmonella. A legtöbb esetben azonban az állatoknak csak kis része fertőzött. A tanulmány annak a vizsgálatnak a része, amelyet tavaly végeztek az Európai Unióban (EU) tenyészsertésekkel kapcsolatban. Az EU-tanulmány eredményeit 2009 decemberében tette közzé az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA). Az egy időben közzétett BfR jelentés szerint a több mint 45 tenyészsertéssel vizsgált 201 állomány közül 50-ben (22,4 százalék) Salmonellát mutattak ki Németországban több állat székletéből származó vegyes mintákban. "A tenyészállományokból származó fertőzött malacok elterjeszthetik a szalmonellát a hízó állományokba" - mondja a BfR elnöke, Dr. Dr. Andreas Hensel. Innen a szalmonella fertőzött vágósertéseken keresztül juthat be az élelmiszerláncba. A hús elkészítésekor ezért gondosan be kell tartani a különleges konyhai higiéniát. A húst elvileg csak akkor szabad fogyasztani, ha alaposan felmelegítették. Ez nemcsak a szalmonellát, hanem más lehetséges kórokozókat is inaktiválja.A szalmonella gyakran a gyomor-bél traktus fertőzésének kórokozója. Ezen fertőzések nagy részét a szalmonellával szennyezett ételek fogyasztása okozza. A tojás és a baromfi mellett a sertéshús az egyik leggyakoribb ilyen fertőzés forrása.
A BfR-ben található Nemzeti Salmonella Referencia Laboratórium szerint 2008-ban 17 különböző szerovariánst azonosítottak a tenyészsertés állományokban kimutatott szalmonellában. Leggyakrabban a Salmonella Derby (8,4 százalék) és a Salmonella Typhimurium (3,6 százalék) szerováltozatokat mutatták ki. A Salmonella Typhimurium az emberi szalmonellózis második leggyakoribb oka. Leggyakrabban egy vágósertésekben előforduló szalmonellával kapcsolatos vizsgálatban mutatták ki, amelyről az EFSA és a BfR 2007-ben számolt be.
A szalmonellát kimutatott tenyészállományok több mint felében a tíz vizsgált kollektív székletmintából csak egy vagy kettő volt Salmonella-pozitív. Ez azt jelzi, hogy a csordákban lévő állatoknak csak kis része szalmonellát hordozó és kiválasztja azt. A nagyobb állományok gyakrabban voltak Salmonella-pozitívak, mint a kisebbek.
A sertések szalmonellafertőzése általában nem jár betegséggel. A csíra gyakran észrevétlen marad az állományban, és gazdaságról gazdaságra terjedhet a fertőzött malacokkal. A sertések szalmonella elleni védekezését Németországban 2007 óta a sertésszalmonella-rendelet szabályozza.
Az európai tanulmány azt mutatja, hogy szalmonellát mutattak ki tenyészsertés-állományokban minden olyan tagállamban, ahol intenzív sertéstermelés folyik. Az EU-ban a tenyészsertés állományainak összesen 30,9 százaléka volt szalmonellával fertőzött. A tagországokban a fertőzöttségi arányok tartománya a vizsgált állományok nullától 58 százalékáig terjedt. Ismét a Salmonella Derby és a Salmonella Typhimurium voltak a leggyakrabban kimutatott szerovariumok.
A vágó- és tenyészsertéseken végzett vizsgálatok eredményei képezik majd a szalmonella elleni védekezési célok kitűzésének alapját.
papírok
Forrás: Berlin [BfR]
