A HZI kutatói újra felfedezik a Salmonella fertőzés mechanizmusát.

A szalmonella az ételmérgezés legfőbb oka. A baktériumok a bélfal sejtjeihez kötődnek, és a gazdasejtet felveszik. Eddig a tudósok azt feltételezték, hogy a szalmonellának jellegzetes membránhullámokat kell kiváltania ahhoz, hogy be tudjon hatolni a bélsejtekbe. A Braunschweig Helmholtz Fertőzéskutató Központ (HZI) kutatói most pontosan ezt a közös doktrínát cáfolták meg.

"Ez azt jelenti, hogy a Salmonella fertőzési mechanizmusát át kell gondolni" - mondja Klemens Rottner, a HZI "Cytoskeleton Dynamics" munkacsoportjának vezetője. A mű most megjelent a "Cellular Microbiology" folyóiratban.

A szalmonella rendkívül alkalmazkodó baktérium. Oxigénnel és anélkül túlélik, és a belekben is szaporodhatnak. A bevitel szennyezett tojásos ételekkel, például majonézzel vagy nyers tejtermékekkel, valamint hús- és kolbásztermékekkel történik. A szalmonellafertőzések rövid időn belül a fogyasztás után súlyos hányáshoz, hasmenéshez és lázhoz vezetnek, különösen immunhiányos embereknél.

Noha a Salmonella már régóta kórokozóként ismert, fertőzésének mechanizmusa még nem teljesen ismert. A baktériumok "molekuláris fecskendővel" fehérjekoktélt injektálnak a gazdasejtbe. Ez a sejtváz filamentumainak drámai átalakítását váltja ki a sejtmembrán alatt. Hártyahullámokat képez, amelyek körülveszik a baktériumokat, és ezáltal láthatóan lehetővé teszik a behatolást. A tudósok a szembetűnő hullámokat "membránduzzanatoknak" vagy "fodrozódásoknak" is nevezik. A kutatók korábban ezt feltétlenül szükségesnek tartották a fertőzés szempontjából.

A HZI "Cytoskeleton Dynamics" és "Signal Transduction and Motility" munkacsoportjai együttműködésében a kutatóknak most sikerült rávilágítaniuk a korábbi Salmonella fertőzési stratégiára. "Szerettük volna jobban megérteni, hogy a szalmonella hogyan hatol be a gazdasejtbe" - mondja Jan Hänisch, aki doktori disszertációjában ezzel a témával foglalkozik. Egy olyan sejtekkel végzett kísérletben, amelyek nem képesek tipikus "hullámokat" kialakítani a kórokozóval fertőzve, a baktériumok ennek ellenére sikeresen megfertőzik a gazdasejtet. "Először megmutattuk, hogy a" fodros "nem elengedhetetlen ahhoz, hogy a baktériumok áthaladjanak a sejtmembránon." A membránnyúlványok gyakran jellemző jellemzők voltak a behatoló szalmonellák kimutatására a gazdasejtben. Most át kell gondolni az ilyen módszerek használatát, például a diagnosztikában.

A további kísérletek során a kutatócsoport a fertőzés folyamatának új elemét is felfedezte, az úgynevezett WASH-t. Támogatja a citoszkeletális filamentumok képződését, és így döntő szerepet játszik a fertőzésben. "Kutatási eredményeink messzemenő hatással vannak a Salmonella fertőzés stratégiájának molekuláris és mechanisztikus megértésére" - mondja Rottner ", és ezáltal az invázió jövőbeli vizsgálati eljárásainak kidolgozására, például olyanokra, amelyek felhasználhatók új inhibitorok felfedezésére. , például."

Eredeti cikk:

A Salmonella által kiváltott membrán felborzolásának és inváziójának molekuláris boncolása. Hänisch J, Ehinger J, Ladwein M, Rohde M, Derivery E, Bosse T, Steffen A, Bumann D, Misselwitz B, Hardt WD, Gautreau A, Stradal TE, Rottner K. Cell Microbiol. (2010) 12 (1), 84-98. doi: 10.1111 / j.1462-5822.2009.01380.x

Forrás: Braunschweig [HZI]