A modern „made in Germany” technológia környezetbaráttá teszi az akvakultúrát

A biomembrán szűrők biztosítják a szennyvízmentes haltermelést a recirkulációs rendszerekben

A hal- és tenger gyümölcsei fogyasztása világszerte növekszik, ugyanakkor a tengerek, tavak és folyók készletei zsugorodnak. A növekvő igények kielégítése érdekében egyre több halat tenyésztenek majd nagy halgazdaságokban - akvakultúrákban. A tengerek, folyók és tavak természetes halállományát így kímélhetjük meg, mert: A Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség (UBA) által kezdeményezett modern biotechnológiának köszönhetően az akvakultúrában történő haltermelés környezetbarát és tehermentesítheti a víztesteket is. A recirkulációs rendszerek szennyvizét a legfinomabb biomembránokon szűrik át. Eltávolítják a baktériumokat, vírusokat, a takarmány-adalékanyagok és terápiás szerek maradványait, gyakorlatilag nincs szennyvíz. Ez lehetővé teszi az akvakultúra-rendszerek használatát még a vízhiányos területeken is. Egyes német gyártók már exporttechnológiaként kínálják a membránszűrést Európa és Ázsia-szerte.

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) becslései szerint 2030-ra az élelmiszerként használt hal iránti kereslet a jelenlegi évi 120 millió tonnáról 160 millió tonnára nő. A halászatból fenntarthatóan elérhető fogási hozamok alakulására vonatkozó előrejelzések 100 millió t/a körül mozognak. Az akvakultúra területén végzett haltermelés kielégítheti ezt a növekvő igényt. Az 80-as évek eleje óta léteznek nemzeti és különösen nemzetközi ajánlások és követelmények a környezetbarát, fenntartható akvakultúrára vonatkozóan. Az 70-es évek közepe óta jelentős erőfeszítések történtek az édesvízi akvakultúrában olyan innovatív, környezetbarát és erőforrás-takarékos technológiák kifejlesztésére, amelyek gazdaságos és környezetbarát, intenzív haltermelést tesznek lehetővé. Különös jelentőséggel bírt az úgynevezett recirkulációs rendszerek fejlesztése. Néhány évvel ezelőttig azonban a technikai fejlődés nem volt elegendő a kielégítő megoldások kidolgozásához. Meglévő, rutinüzemben lévő rendszerek esetében továbbra is a rendszer térfogatának napi 10-20 százaléka vízcserére van szükség – különben egy is elegendő

Wasser- und Produktqualität  nicht sicher zu stellen.

Das UBA initiierte und förderte die Entwicklung von Biomembranfiltern. Mitte der 90er Jahre stand eine innovative Technologie grundsätzlich zur Verfügung. In einem Forschungsprojekt konnte das UBA in gemeinsamen Untersuchungen mit der Firma Busse (Verfahrenstechnik) aus Leipzig nachweisen, dass ein abwasserfreier Betrieb von Kreislaufanlagen zur Fischproduktion mit Hilfe der inversen Nanotechnik möglich ist. Die Arbeiten bis zur Marktreife werden nun in einem Projekt der Deutschen Bundesstiftung Umwelt (DBU) weiter geführt. Die Kooperation mit einer kommerziellen Teichwirtschaft stellt dabei sicher, dass Aspekte der Wirtschaftlichkeit und der Produktqualität berücksichtigt werden. Von besonderer Bedeutung ist dabei die kontinuierliche Kontrolle des Gesundheitsstatus der Fische. Weitere wirtschaftliche Anwendungsmöglichkeiten im Bereich der Aquakultur, wie die Aufzucht von Jungfischen für Besatzmaßnahmen, Krebsen und marinen Organismen, werden gegenwärtig von verschiedenen Herstellern überprüft. Fachleute sind sich einig: Die Anwendung der Biomembranfiltration für die Produktion aquatischer Organismen in Kreislaufanlagen wird zunehmen und künftig bei dem Bau und der Genehmigung solcher Anlagen mehr berücksichtigt. Diese technische Entwicklung ermöglicht bei Fischen eine steigende Nahrungsmittelerzeugung bei Stabilisierung natürlicher Fischbestände und führt zu einer deutlichen Entlastung der Gewässer.

Quelle: Berlin [ uba ]