hírcsatorna

A vágóbárány piac októberben

Az árak némileg helyreálltak

A vágóbárány-kínálat októberben hétről hétre ingadozott. A hónap elején elég volt, aztán időnként csak egy kicsit, majd a hónap végén ismét valamivel nagyobb volt. Az állataik iránti nagyrészt nyugodt kereslet ellenére a helyi beszállítók folyamatosan egy kicsivel többet értek el. Az átalánydíjas bárányokért a felvásárlók átlagosan havi 3,56 eurós vágósúlykilogrammonkénti árat fizettek, négy centtel többet, mint szeptemberben; a 2003. októberi árszint két centtel elmaradt.

A bejelentésre kötelezett postai vágóhidak és húsipari üzemek október hónapban országszerte átlagosan heti 1.730 bárányt és juhot számláztak ki átalányként vagy kereskedelmi osztályok szerint; ez csaknem két százalékkal több, mint az előző hónapban, és bő 16 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt.

Bővebben

A degussa az élelmiszer-összetevők szétválasztását tervezi

A 3. harmadik negyedévére vonatkozó időközi jelentésben a degussa igazgatósága bejelentette, hogy az „Élelmiszer-összetevők” divízió kiválásán dolgozik, mivel „ez az üzlet nem rendelkezik minden szükséges előfeltétellel ahhoz, hogy egyedül elérje vezető globális piaci pozícióját”. .

A „Részvényesekhez írt levél” így szól:

Bővebben

Emelkedő húsárak Oroszországban

Csökkenhet a marha- és sertéshús fogyasztása

Az oroszországi brazil és kínai húsimport közelmúltbeli importleállása miatt az ottani piaci szakértők a marha- és sertéshús árának további emelkedésére számítanak. Mert az import hiánya mellett a hagyományos beszállító országokból Lengyelországból és Ukrajnából is kisebb a kínálat. A rendelkezésre álló húskínálat tehát elmarad a húsfeldolgozó ipar és az exportőrök igényeitől.

Oroszország idén januártól szeptemberig 26 százalékkal kevesebb húst importált, mint az előző év azonos időszakában. A kínálat szűkössége miatt az árak folyamatosan felfelé kúsznak. Orosz piaci szakértők további drágulást prognosztizálnak, különösen a sertéshús esetében, ami a marhahús árának emelkedését is okozza. Az orosz importőrök jelenleg az argentin marhahús-beszállítókat kutatják, mint lehetséges alternatívát.

Bővebben

Új uniós referencialaboratórium nyílt

Takarmány-adalékok: mindenekelőtt a biztonság

November 9-én a belgiumi Geelben megnyílt a közösségi referencialaboratórium (CRL) a takarmány-adalékanyagok jóváhagyására. Az állati takarmányban lévő adalékanyagok az állatok termelékenységének vagy egészségi állapotának javítását szolgálják. Az engedély megadása előtt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) minden takarmány-adalékanyagot biztonsági értékelésnek vet alá. A CRL értékeli a takarmány-adalékanyagok jelenlétének kimutatására javasolt analitikai módszereket. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontját (JRC) jelölték ki a takarmány-adalékanyagok CRL-jeként; a laboratóriumot a geeli Referenciaanyagok és Mérések Intézetében (IRRM)[1] állítják fel.

„Az emberek és állatok egészsége mindannyiunk számára fontos szempont. A takarmány-adalékanyagok új, továbbfejlesztett jóváhagyási eljárása világszínvonalú készségeket és kutatási kapacitást igényel. Biztos vagyok benne, hogy az IRMM rendelkezik mindezekkel a tulajdonságokkal” – mondta Louis Michel kutatási biztos.

Bővebben

Liba szenvedés a német fogyasztóknak

Lengyelországban, Magyarországon és Németországban hizlalják, Izraelben és Franciaországban töltik

A Martinstafelen és a karácsonyi vacsorán idén is mintegy hatmillió liba kerül a nyakörvbe. A levágott állatok nagy része Magyarországról és Lengyelországból érkezik. Ott intelligens állatok ezrei zsúfolódnak össze fülledt és fénytelen csarnokokban, és mindössze 12 hét alatt hizlalják „optimális” vágási súlyukat. „A rendkívül erős táplálék nehezebbé teszi a testet, mint amennyit a lábak elbírnak” – panaszkodik Sandra Gulla, a PROVIEH – Az állattenyésztéssel szembeni kegyetlenség elleni egyesület elnöke.

A sült liba mellett évente tonnányi zsíros libamájat vagy franciául „libamájat” fogyasztanak el a német ínyencek. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint csak 3-ban 2003 63.000 kg libamájat importáltak Németországba, bár Németországban az állatjóléti törvény 40.000. szakasza értelmében tilos a kényszerhizlalás. Izraelnek 20 XNUMX kg volt, és így a legnagyobb részesedése (képeink vannak az izraeli libatömés módszeréről). A libalibamáj „előállításához” naponta kétszer-háromszor egy közel XNUMX cm hosszú fémcsövet helyeznek mélyen az állatok torkába. Ezután egy sűrített levegős szivattyú néhány másodpercen belül benyomja a hizlaló takarmánypasztát. A gyötrelmes eljárás hatására a máj az eredeti méretének sokszorosára duzzad. „Számunkra érthetetlen, hogy ennek a beteg májnak a mennyisége még mindig éttermek és állítólagos ínyencek tányérjára kerül” – mondja Gulla Sandra.

Bővebben

A vágómarha piac októberben

Az árak enyhén csökkentek

A fiatal bikák utánpótlása októberben többnyire korlátozott volt, mivel a gazdák gyakran visszatartották állataikat. Ezért a kezdeti enyhe gyengülések után a hónap közepétől ismét stabilizálódni tudtak a kifizetési árak. Átlagban azonban az árak nem egészen érték el a szeptemberi szintet. A legeltetés miatt az elmúlt hetekben bőven volt kapható vágótehén. Ezek árai a hónap előrehaladtával egyre nagyobb nyomás alá kerültek. A belföldi marhahús kereskedelmet kismértékben érintette az őszi ünnepek, de az értékesítés stabil volt. Az elülső tételek olcsóbb szakaszaira különösen nagy volt a kereslet. A csomagküldő üzletben nem voltak jelentős impulzusok.

A vágóhidak által az R3 kereskedelmi osztályú fiatal bikákért fizetett árak szeptembertől októberig két centtel, átlagosan 2,71 euróra csökkentek kilogrammonként vágósúlyra, de az előző évi szintet 39 centtel meghaladták. Az O3 kereskedelmi osztályba tartozó vágótehenek esetében a helyi termelők átlagosan 1,98 eurót értek el vágósúlykilogrammonként októberben, ami tizenegy centtel kevesebb, mint az előző hónapban, de így is 36 centtel több, mint egy évvel ezelőtt. Az R3 osztályú üszőkért a vágóhidak átlagosan 2,48 eurót fizettek kilogrammonként, három centtel kevesebbet, mint szeptemberben. Az előző évi szintet 21 centtel haladták meg.

Bővebben

Marhahús-behozatali vita: az EU a WTO-hoz fordul

EU–USA: Az EU megerősítést kér a WTO-tól, hogy az Egyesült Államok és Kanada továbbra is indokolatlanok a szankciók

November 8-án az EU kérelmet nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), hogy rendezze a Kanadával és az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi vitákat. Az EU tehát ellenzi a Kanada és az Egyesült Államok által az uniós exportra bevezetett szankciók folytatását, amelyeket a hormonkezelt marhahús behozatalának uniós tilalma indokol. Az EU szerint ezek a szankciók jogellenesek, miután visszavonta a WTO-ellenes intézkedéseit a hormonkezelt hússal kapcsolatos 1998-as WTO-vitában. Kanada és az Egyesült Államok továbbra is fenntartotta szankcióit annak ellenére, hogy nem vitatta az EU által a WTO-döntésnek való megfelelés érdekében elfogadott irányelvet.

Pascal Lamy, az EU kereskedelmi biztosa a következőket mondta: „Nincs ok arra, hogy az európai vállalatok Kanadába és az Egyesült Államokba irányuló exportját továbbra is szankciókkal sújtsák. Az egyes növekedésserkentő hormonok uniós tilalma immár minden nemzetközi kötelezettségvállalásunkat tükrözi. Alapos és független tudományos kockázatértékelésen alapuló új jogszabályt vezettünk be.”

Bővebben

Friss német liba tavalyi áron

Általában csak a termelőtől vagy szaküzletekben kapható

A hagyományos Szent Márton lúd manapság általában fagyasztva és többnyire keletről érkezik, de a német termelők kis választékban készítenek friss libát. A helyi libák elsősorban közvetlenül a termelőtől, heti piacokon vagy szaküzletekben kaphatók. A ZMP az agrárkamarákkal és a dél-németországi gazdálkodói egyesületekkel együttműködve végzett felmérései szerint a friss német libák árai alig változtak az előző évhez képest: általában hét-kilenc euró közötti áron kínálják kilogrammonként.

Friss libahús darabolt formában is kapható a normál élelmiszerboltokban, mind a helyi, mind a kelet-európai termelésből. A friss libacomb az előző évhez hasonlóan kilenc-tíz euróba kerül kilogrammonként; egy friss libamell tíz-tizenkét euróba kerül kilogrammonként.

Bővebben

Zöld fény a belga húsnak

Nincs kitéve dioxinos burgonyahéjnak. Feloldották az elővigyázatossági lezárásokat Belgiumban.

10. november 2004-én, szerdán a Belga Szövetségi Élelmiszerlánc-biztonsági Ügynökség (FAVV) bejelentette, hogy "az elemzési eredmények negatívak voltak, és a bezárt létesítmények termékei nem jelentenek élelmiszerbiztonsági kockázatot. A bezárásokat azonnal feloldották. "

A Rajna-vidék-Pfalz tartományból származó kaolinit agyag szennyezi a burgonyahéjat Hollandiában Egy Lelystad melletti holland farm tejének megemelkedett dioxinszintje arra késztette az ellenőröket, hogy felkutassák a takarmányban lévő szennyezett burgonyahéjat. A fertőzés a Rajna-vidék-Pfalz tartományból származó szennyezett kaolinit agyaggal történt. A kaolinit agyagot elválasztószerként használta egy holland sült krumpligyártó a nem megfelelő burgonya kiválogatására. A burgonyahéjat takarmányként használták fel.

Bővebben

Werner Frey a Rapsszel 30 éve

Az innováció motorja és elismert szakértő

Horst Kühne és Carl Christian Müller a rap menedzsment részéről egy kisebb ünnepség keretében gratulált Werner Frey-nek, aki 30 éve dolgozik a Kulmbacher Gewürzwerknél, most pedig a rap menedzseri tagja.

Werner Frey Duisburgból származik, és hentesnek tanult szülei ottani üzletében. Később élelmiszertechnológiát tanult, és végül 1974-ben jutott el a repcéhez. "Valójában csak két évig akartam itt maradni, és egy kis tapasztalatot szerezni" - emlékszik vissza Werner Frey. Ám a szakmában szerzett tapasztalata és élelmiszertechnológiai ismerete gyorsan az akkoriban még nagyon jól kezelhető Raps cég nélkülözhetetlen részévé tette. Werner Frey építette fel a RAPS termékfejlesztést, és ezzel megalapozta a henteskereskedelemmel és a húsipari termékekkel továbbra is szoros együttműködést. Mert számos receptet tesztelt, hogy ötleteket és utasításokat adjon a henteseknek az innovatív kolbásztermékekhez. Ennek az időszaknak a mérföldkövei a JAMBO-LAK sonka injekciós szer kifejlesztése, valamint a MARINOX pácok kifejlesztése és bevezetése volt, amelyek jelentősége napjaink kényelmi szempontú élelmiszeriparában minden eddiginél fontosabb.

Bővebben

Magyarországon lényegesen kevesebb sertés

A szarvasmarha állomány is csökkent

Magyarországon az idén augusztusi állatállomány-összeírások alacsonyabb állatlétszámot mutatnak. A sertésállomány különösen nagymértékben csökkent. Az előző évhez képest 15 százalékkal, valamivel több mint 4,38 millió állatra esett vissza. Még mindig 304.000 16 koca volt, XNUMX százalékkal kevesebb, mint tizenkét hónappal ezelőtt.

Magyarországon 2004 augusztusában a szarvasmarha összlétszáma 728.000 ezer, a tehéné 342.000 ezer darab volt. Ez öt százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt.

Bővebben