A kezek fertőtlenítése a munkahelyen bizonyítottan védi a széles körben elterjedt és ismétlődő tömegfertőzések ellen. Ezt bizonyítja a Greifswaldi Egyetem kutatói által készített tanulmány, amelyet a BMC Infectious Diseases folyóiratban tettek közzé.
A rendszeres kézi fertőtlenítés után a vizsgálatban résztvevők kevésbé gyakran szenvedtek megfázást vagy tüneteiket. Különösen feltűnő volt a hasmenés csökkenése. Az egyetem és a Hanza város, a Greifswaldi Egyetem és a Mecklenburg-Vorpommern államigazgatásának 129 munkatársai is bevonhatók a vizsgálatba.
Egy ideig világszerte emelkedik a multirezisztens baktériumok. Ezeket az úgynevezett MRSA törzseket korábban ismerték, és főként „kórházi baktériumokként” tartották, mert az általuk okozott betegségeket - általában gyulladásokat - nehéz kezelni. Míg az MRSA-törzsek aránya Hollandiában körülbelül három százalék, nem utolsósorban a korai szisztematikus ellenőrzés miatt, akkor szignifikánsan magasabb Németországban, majdnem 25 százalékban, de még mindig sokkal alacsonyabb, mint például Dél-Európában.
De nem minden MRSA (Meticillin Resistant Staphylococcus aureus) törzs egyaránt veszélyes. Eközben az 6.000-ről különböző törzseket azonosítanak, amelyek három fő csoportra oszthatók: kórház MRSA, úgynevezett közösségi szerzett MRSA és állathoz kapcsolódó MRSA. Az MRSA különböző típusait gyakran nem különböztetik meg a nyilvános vitában, ami nagyon különböző problémákat okoz.
A Max Rubner Intézet tudósai megállítják a toxin termelést
Legyen szó a narancsról, szőlőről vagy szamócáról - rövid idő elteltével, veszélyezteti a gombás fertőzést. Az öntőformák és azok spórái mindenütt jelen vannak, védelmet nyújtanak aligha lehetséges. A Max Rubner Intézet tudósai most kifejlesztettek egy olyan módszert, amely nem teljesen megöli a gombákat, de hatékonyan gátolja fejlődésüket: A meghatározott hullámhosszok látható fénye sokféle penészgomba életének ritmusát annyira zavarja, hogy a gombás toxin nem képződik A legjobb esetben még a növekedést is elhagyjuk.
Az okratoxinok egy nagy penészgomba-csoport mérgek, amelyek különböző penicillia és aspergillus fajokat is tartalmaznak. Ezek a gombák, mint a legtöbb élőlény, egy belső órával rendelkeznek, amely szabályozza a növekedést és az anyagcserét. "Ha sikerül megtörnünk ezt az órát, megállíthatjuk a toxin termelést" - mondta a kutatási projekt elején Prof. Rolf Geisen, a Max Rubner Intézet tudósa. A 450 nanométeres hullámhosszú kék fény különösen hatékonynak bizonyult. Dr. Markus Schmidt-Heydt, a prof. Geisen csapatának tudósa: "Nem használunk káros UV-sugárzást, csak a kék fény elég ahhoz, hogy elpusztítsa a gombás spórák 80-százalékát." A sárga és zöld fény viszont elősegíti a gombák növekedését, a tudósok is elismerik. A gombák semmiképpen nem "vakok", fényerejük különböző hullámhosszúságú. Sajnos a gombák érzékenyek a különböző fajokra. Például Fusaria, tipikus gabonafélék másképp reagálnak a világításra, például a fényvédő pigmentek, például a karotin fokozott képződésével.
Az SCA, a világ harmadik legnagyobb higiéniai termékek szállítója közzétette az 2010 higiéniai jelentését. Az SCA által második alkalommal végzett felmérés eredményei azt mutatják, hogy a sertésinfluenza világszerte bizonyítottan megváltoztatta a higiéniai viselkedést. Németországban a higiénia és az egészség témakörei is kiemeltebbé váltak.
Az 2010 jelenlegi higiéniai jelentésével az SCA megerősíti, hogy a higiéniai viselkedés világszerte megváltozott. Az 2009 óta az SCA évente kilenc országban interjút készített az emberek attitűdjeiről és viselkedéséről a higiénia és az egészség szempontjából. Az eredményeket az SCA Higiéniai jelentés tartalmazza. "A higiénia mindannyiunkat érint - függetlenül attól, hogy hol élünk -, mint a világ harmadik legnagyobb higiéniai termékeinek szolgáltatója, nagyon különleges felelősségünk van" - mondja Rolf Andersson, az SCA vezető higiéniai tanácsadója. "A Higiéniai Jelentés célja, hogy a döntéshozók, a szakértők és a nyilvánosság körében világszerte felhívja a figyelmet a higiéniai és személyes gondozási kérdésekre, hozzájárulva a tájékozottabb nyilvános vitához és a higiéniai normák javításához."
A bönnigheimi Hohenstein Intézet Higiéniai és Biotechnológiai Intézetének (IHB) kutatói kidolgozták a világ első értékelő rendszerét a textíliák és használati tárgyak vírusokkal szembeni hatékonyságára. A vírusellenes hatékonyság tesztelésére szolgáló új vizsgálati módszerek segítségével már kifejezetten a piacra fejleszthetők és optimalizálhatók az ilyen termékek.
A DAP és a ZLG által akkreditált IHB több mint 14 éve szakosodott a textíliák antibakteriális aktivitásának különböző nemzetközi szabványok szerinti tesztelésére. A higiéniai osztály ma már nemcsak rugalmas szerkezetekre (textilekre és szálakra), hanem folyadékokra és szilárd anyagokra is kínálja antimikrobiális hatékonysági tesztjeit, azaz a legkülönfélébb termékekre, mint például lakkok, vakolat, festékek, egészen a műanyag és fém felületekig.
Az EU-tanulmányok azt mutatják, hogy a kórokozók a vágás során átkerülnek az állatról a tetemre
A BfR által koordinált országos vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a campylobacter és a szalmonella gyakran kimutatható csirkékben vágáskor. A kórokozók a vágóhídra a béltartalommal és az állatok tollain jutnak el, és a vágás során a tetemekre is átkerülhetnek. Innen jutnak be az élelmiszerláncba és a fogyasztókhoz. A BfR ma közzétett jelentése szerint a Németországban vizsgált 62 tetem 432 százalékán campylobactert, 17,6 százalékán szalmonellát találtak. Az állatok béltartalmában a vágási csoportok 48,6 százalékában mutattak ki campylobactert. A tanulmány egy 2008-ban, az Európai Unió (EU) valamennyi tagállamában lefolytatott vizsgálat része. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ma tette közzé az uniós tanulmány eredményeit. A Campylobacter és a Salmonella a bakteriális gyomor-bélrendszeri betegségek leggyakoribb kórokozói emberben. "A csirkehús az élelmiszer-eredetű Campylobacter fertőzések legfontosabb forrása" - mondja a BfR elnöke, Dr. dr Andreas Hensel, "és a szalmonellával való fertőzések gyakran a csirkehús következményei." A csirkehús elkészítésekor ezért különös figyelmet kell fordítani a konyhai higiéniára: A baromfihúst csak átmelegített állapotban szabad fogyasztani. Ez nemcsak a campylobactert és a szalmonellát inaktiválja, hanem más lehetséges kórokozókat is. A húst a többi élelmiszertől elkülönítve kell tárolni és elkészíteni, hogy a kórokozók ne kerülhessenek rájuk.
A tetemek Campylobacterrel való szennyezettsége lényegesen alacsonyabb volt a hideg téli hónapokban, mint nyáron. A Campylobacter mennyisége a szennyezett tetemeken szintén jelentősen változott, néhány kórokozótól több mint 100 000 csíra/g csirkehúsig. Ha egy vágási tételből származó állatok béltartalmában Campylobactert mutattak ki, akkor annak a valószínűsége, hogy ennek a tételnek a teteme is Campylobacterrel szennyezett volt, különösen nagy volt, 93 százalékos pozitív lelet mellett. A vágási csoportokból származó hasított testek esetében, amelyeknél a béltartalom nem mutatott Campylobacter jelenlétét, a kimutatási arány 33 százalék volt. A kimutatott Campylobacter körülbelül 80 százaléka Campylobacter jejuni volt, míg a Campylobacter coli körülbelül 20 százalékát tette ki. Ez megfelel az emberi fertőzéseknél is megfigyelhető eloszlásnak.
December közepe óta szokatlanul halmozódik fel a Legionella által okozott bakteriális fertőzések Ulmban. A fertőzés forrásának keresése javában zajlik, de a hagyományos módszerekkel nagyon unalmas. A Fraunhofer IPM új szűrési folyamatai a jövőben jelentősen lerövidíthetik a keresést.
"Az első eredmények egy hét múlva lesznek elérhetőek" - olvasható jelenleg gyakran az ulmi Legionella-fertőzések forrásának felkutatása kapcsán. Az a tény, hogy a laboratóriumi eredmények ilyen sokáig várnak, összefügg a legionella szaporodás útján manapság gyakori bizonyítékaival. Abban az időben, amire az utódok szükségesek, a többi ulmi állampolgár valószínűleg megfertőződik a bakteriális fókusszal. Bizonyos légkondicionáló rendszerek - úgynevezett nedves hűtőrendszerek - gyanúja merül fel, mint amelyek sok épület tetején megtalálhatók. Annak érdekében, hogy a jövőben gyorsabban lehessen azonosítani a fertőzés forrásait, a freiburgi Fraunhofer Fizikai Méréstechnikai Intézet IPM elemzési módszereket fejleszt ki, amelyek segítségével a biológiai részecskék néhány órán belül meghatározhatók.
A szalmonella a tenyészállományokból juthat hizlaló állományokba
A BfR által koordinált országos vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a tenyészsertésekkel rendelkező állományokban gyakran kimutatható a szalmonella. A legtöbb esetben azonban az állatoknak csak kis része fertőzött. A tanulmány annak a vizsgálatnak a része, amelyet tavaly végeztek az Európai Unióban (EU) tenyészsertésekkel kapcsolatban. Az EU-tanulmány eredményeit 2009 decemberében tette közzé az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA). Az egy időben közzétett BfR jelentés szerint a több mint 45 tenyészsertéssel vizsgált 201 állomány közül 50-ben (22,4 százalék) Salmonellát mutattak ki Németországban több állat székletéből származó vegyes mintákban. "A tenyészállományokból származó fertőzött malacok elterjeszthetik a szalmonellát a hízó állományokba" - mondja a BfR elnöke, Dr. Dr. Andreas Hensel. Innen a szalmonella fertőzött vágósertéseken keresztül juthat be az élelmiszerláncba. A hús elkészítésekor ezért gondosan be kell tartani a különleges konyhai higiéniát. A húst elvileg csak akkor szabad fogyasztani, ha alaposan felmelegítették. Ez nemcsak a szalmonellát, hanem más lehetséges kórokozókat is inaktiválja.
A szalmonella gyakran a gyomor-bél traktus fertőzésének kórokozója. Ezen fertőzések nagy részét a szalmonellával szennyezett ételek fogyasztása okozza. A tojás és a baromfi mellett a sertéshús az egyik leggyakoribb ilyen fertőzés forrása.
A szalmonella az ételmérgezés legfőbb oka. A baktériumok a bélfal sejtjeihez kötődnek, és a gazdasejtet felveszik. Eddig a tudósok azt feltételezték, hogy a szalmonellának jellegzetes membránhullámokat kell kiváltania ahhoz, hogy be tudjon hatolni a bélsejtekbe. A Braunschweig Helmholtz Fertőzéskutató Központ (HZI) kutatói most pontosan ezt a közös doktrínát cáfolták meg.
"Ez azt jelenti, hogy a Salmonella fertőzési mechanizmusát át kell gondolni" - mondja Klemens Rottner, a HZI "Cytoskeleton Dynamics" munkacsoportjának vezetője. A mű most megjelent a "Cellular Microbiology" folyóiratban.
BfR szimpózium a vírusok táplálék útján történő átviteléről
A norovírusok és rotavírusok által okozott betegségekről szóló jelentések az elmúlt években folyamatosan emelkedtek. Ezeket az ismert vírusokat a fertőzött személyek az előállítás és az elkészítés során átvihetik az élelmiszerekbe, és ilyen módon tovább terjedhetnek. A Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) által szervezett első németországi „Food-Associated Viruses” szimpóziumon a berlini kutatóintézetek, a nyomozóirodák és az élelmiszer-felügyelet mintegy 100 szakértője megvitatta az élelmiszerek útján átvihető vírusok új megállapításait. A figyelem középpontjában az átvitel útjai, az új kimutatási módszerek és a vírusok inaktiválásának módjai álltak. "Az élelmiszerekben található baktériumokat már jól kutatták, míg további vizsgálatok szükségesek az étellel összefüggő vírusokról" - mondja a BfR elnöke, Dr. Dr. Andreas Hensel. "Mivel a vírusok másként viselkednek, mint a baktériumok, más szabályozási stratégiákra van szükség."
A gyomor-bélrendszeri megbetegedéseknél a norovírusok és a rotavírusok okozzák gyakran. Nemcsak közvetlenül emberről emberre terjednek, hanem közvetetten szélesebb körben is elterjednek az élelmiszeren keresztül, amikor a fertőzött emberek érintkezésbe kerülnek az étellel. Bizonyos élelmiszerek önmagukban is kockázatos élelmiszerek a vírusos máj- és bélgyulladás szempontjából: a kagyló felhalmozhatja a vírusokat a környezetükből. Ha az ember a kagylót nyersen fogyasztja, akkor a vírusokat is beveszi. Új tanulmányok azt mutatják, hogy figyelmet kell fordítani az úgynevezett zoonotikus vírusokra is. Ezek a vírusok először az élelmiszertermelő állatokat támadják meg, és a belőlük készült táplálékon keresztül terjednek az embereknek. Például a hepatitis E vírusok kimutathatók a vaddisznókban.
BfR szimpózium a zoonózisokról és az élelmiszerbiztonságról
Körülbelül 200 német, osztrák és svájci tudós vitatta meg a zoonózisok jelenlegi helyzetét, valamint az ellenőrzési és megelőzési stratégiákat a berlini Szövetségi Kockázatértékelési Intézetben (BfR). A zoonózisok elleni küzdelem szoros együttműködést igényel az egészségügyi és az állategészségügyi hatóságok között. "A zoonózisok elkerülése és az azok elleni hatékony küzdelem érdekében az emberi egészségnek, az állatok egészségének és a környezetnek szorosan együtt kell működniük" - mondja a BfR elnöke, Dr. Dr. Andreas Hensel. Az antibiotikum-rezisztencia témájára vonatkozó közös kezdeményezés példája azt mutatja, hogy ez működhet.
A zoonózisok olyan betegségek, amelyek átvihetők az állatokról az emberekre vagy fordítva. Az emberek fő fertőzésforrásai a szennyezett élelmiszerek, különösen a baromfihús, a tojás, a tojástermékek és a nyers tojást tartalmazó élelmiszerek. A szalmonella mellett Németországban a campylobacter baktériumok a leggyakoribb okai a bakteriális gyomor-bélrendszeri betegségeknek.
