Beküldte Thomas Pröller, hús-n-inkább , Megjelent levéltár
A takarékosság jellemzi az out-of-home piacot 2003-ban
A 2002-es ársokk után a német fogyasztók 2003-ban tovább csökkentették éttermek és büfék látogatását, és költséget is spóroltak. A klasszikus vendéglátásban különösen a szállodák és a speciális éttermek szenvednek a visszahúzódástól, míg a gyorséttermi szegmensben a házhozszállítás veszít vevőktől. A korábbinál gyakrabban viszik haza a készételeket a gyorséttermekből, büfékből, nem utolsósorban azért, hogy spóroljanak az itthoni olcsóbb italok vásárlásán.
A ZMP Central Market and Price Report Office GmbH és a CMA Centrale MarketingGesellschaft der deutschen Agrarwirtschaft mbH új piactanulmánya, amely az Intelect Marktforschung GmbH adatai alapján jelent meg. A tanulmány felbontja a keresleti struktúrákat a különböző gasztronómiai szegmensekben, és egyebek mellett részletes adatokat közöl a vásárlók életkoráról és neméről, valamint a fogyasztói magatartásról régiónként és településméretenként, napszakonként és a hét napjai szerint. .
Beküldte Thomas Pröller, hús-n-inkább , Megjelent levéltár
ZMP Kelet-Európa Fórum a 14./15. 2004 októberében Berlinben
Nyolc kelet-közép-európai ország, valamint Málta és Ciprus csatlakozása után hat hónappal a jelentősebb mezőgazdasági termékeknél nincs jele jelentős piaci torzulásnak. De tényleg minden ilyen simán megy? Milyen fejlesztések várhatók a jövőben a mezőgazdasági piacokon? Hogyan reagálnak a fogyasztók az új tagállamokban a bővülő kínálatra?
A ZMP Kelet-Európa Fórumán neves hazai és külföldi előadók értékelik a sertés-, szarvasmarha-, tej-, baromfi- és gabonapiac legújabb fejleményeit. A 15. október 2004-i konferenciát a Dorint Novotel Berlin Mitte-ben egy támogató program előzi meg 14. október 2004-én. A konferencia nyelve német, az előadásokat egyidejűleg angolra fordítjuk. A www.zmp.de/foren oldalon az érdeklődők minden további információt megtalálnak a Kelet-Európai Fórumról és a részvételi feltételekről.
Beküldte Thomas Pröller, hús-n-inkább , Megjelent levéltár
(22. november 24-2004., Frankfurt am Main)
Az érdekvédők szerint az RFID olyan innováció, amely nélkül semmi sem fog működni a jövőben. Az ellenzők pedig azt magyarázzák, hogy az RFID illúzió, mert a technológia nem túl kiforrott, a szabványok még mindig tisztázatlanok, és a biztonság és a magánélet kérdései továbbra is nyitottak. Az RFID-t semmi áron nem szabad bevezetni, figyelmeztetik a projektek gyakorlóit, és azt tanácsolják, hogy a rádiócímkék mellett vagy ellene történő döntést pusztán stratégiai megfontolások alapján kell meghozni. A 40. november 2005. és 22. között Frankfurtban megrendezésre kerülő EUROFORUM „RFID 24” konferencián több mint 2004 szakértő biztosítja a döntéshozatalt és a szükséges szaktudást. Fontos alapismeretek és számos gyakorlati példa a különböző iparágakból készíti fel a résztvevőket az RFID használatáról szóló tájékozott beszélgetésre.
A plenáris napon Prof. Elgar Fleisch (a St. Galleni Egyetem Technológiai Menedzsment Intézetének vezetője; az Auto-ID Labs & M-Lab társelnöke) bemutatja a működési és stratégiai potenciális előnyöket az üzleti adminisztráció szemszögéből, és elmagyarázza. elképzelése az RFID transzponderről az intelligens termékre. Arra a kérdésre, hogy miért fontos téma az RFID, az Intellion AG társalapítója, Elgar Fleisch így válaszolt a szervezőnek: „Az RFID-vel és más, mindenütt jelenlévő számítástechnikai technológiákkal az információs rendszerek először kapnak szemet és fület. Korábban a billentyűzetet és vonalkód-olvasót használó embereknek kellett adattal táplálniuk, ami nagyon időigényes volt. Az RFID ma már sokkal több és sokkal pontosabb adatgyűjtést tesz lehetővé a valós világról, és sokkal alacsonyabb költséggel. Az RFID első lépésben biztonságosabb, gyorsabb és ezáltal hatékonyabb folyamatokhoz, a második lépésben pedig új intelligens termékekhez és szolgáltatásokhoz vezet.”
Beküldte Thomas Pröller, hús-n-inkább , Megjelent levéltár
Ha húst vagy kolbászt vásárol a szupermarket szervizpultjából, a higiéniai feltételek gyakran nem olyanok, mint amilyennek számítana. Az AK Verbraucherschützer jelenlegi vizsgálata megállapította, hogy a feltárt hibák miatt a szervizszámlálók kétharmada csak az "átlagos" és a "nem kielégítő" kategóriába sorolható. Gyakran hiányoztak az előírt higiéniai eszközök, nem voltak elég tiszták a vágógépek vagy a vitrinek, rossz volt a hűtés, pontatlanok voltak a hőmérsékletkijelzések, túllépték vagy hibásan adták meg a lejárati dátumot. Higiéniai hiányosságokat gyakran találtak az előkészítő terekben és az árusító vitrinekben is. Az AK fokozottabb önellenőrzést kér a cégektől, és következetes ellenőrzést az élelmiszer-felügyeleti hatóság részéről. ##|n##Hús- és kolbásztermékek értékesítési helyeinek tanulmányozása a bécsi szupermarketekben ##|n##2004. júniusi felmérés##|n##
(Működő hús- és kolbászárusítás, árusító polcok frissen előrecsomagolt friss hús vagy a fiókban előre nem csomagolt hús árusítására)
Beküldte Thomas Pröller, hús-n-inkább , Megjelent levéltár
A gazdaságok száma rohamosan csökken
Az elmúlt évben érezhetően csökkent azoknak a németországi gazdaságoknak a száma, amelyek sertéstenyésztéssel keresnek pénzt. A legutóbbi, idén májusi állatállomány-összeírás előzetes eredményei szerint országszerte mindössze 91.500 16,2 sertést tartottak, ami 17.600 százalékkal, 2003 85.600 teleppel kevesebb, mint 16,8 májusában. A jelentős visszaesés nagyrészt ennek az elszámolásnak köszönhető. a régi szövetségi államok; ott a közelmúltban mindössze 5.800 6,4 gazdaság foglalkozott sertéstenyésztéssel, 2003 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az új szövetségi államokban a Szövetségi Statisztikai Hivatal XNUMX sertéstenyésztőt számlált, ami XNUMX százalékkal kevesebb, mint XNUMX májusában.
Mivel a sertések száma „csak” 2,8 százalékkal 25,61 millióra csökkent, Németországban az egy sertéstartóra jutó átlagos szám mintegy 39 sertéssel 280 állatra nőtt. Nyugat-Németországban a populáció 36-tal, átlagosan 257 sertésre nőtt gazdaságonként, míg Kelet-Németországban az átlagos állománynagyság 38-cal, jó 623-ra nőtt egy év alatt.
Beküldte Thomas Pröller, hús-n-inkább , Megjelent levéltár
A főtt kolbász és a pácolt húsok a kedvencek
A németországi kolbászfogyasztás, amely 2001-ben és 2002-ben a marhahúspiaci BSE-válság miatt jelentősen visszaesett, 2003-ban jelentősen fellendült. A Német Mészárosszövetség adatai szerint tavaly 31,1 kilogrammra nőtt a kolbászfogyasztás a 2001-es 30,3 és 2002-es 30,5 kilogramm után. 2000-ben fejenként és évente 31,8 kilogrammot fogyasztottak.
A főtt kolbász – köztük a húskolbász és a sörös kolbász – áll az első helyen 7,4 kilogramm egy főre jutó fogyasztással, ezt követik a pácolt termékek, vagyis a sonka és füstölt hús teljes skálája, a második helyen 5,8 kilogrammal. Legutóbb a németek 5,4 kilogramm nyers kolbászt, például szalámit, Landjägert vagy Mettwurstet, valamint 4,2 kilogramm kis kolbászt fogyasztottak – a bécsitől a frankfurtiig. A főtt kolbász, például a májkolbász és a fekete puding az egy főre jutó teljes fogyasztásból 3,0 kilogrammot tesz ki.
Beküldte Thomas Pröller, hús-n-inkább , Megjelent levéltár
Az érzelmes logó a természetesség és a melegség szimbóluma
A hagyományos márkaiglo idén megváltoztatja teljes márkaidentitását. Az új iglo világ modern és meleg dizájnban jelenik meg. A fogyasztó számára az újraindítást elsősorban a megváltozott színvilágról és az átdolgozott logóról ismerheti fel. A jelenlegi iglo villával ellátott védjegyet egy olyan logó váltja fel, amely elsősorban a természetességet és a melegséget szimbolizálja. Az új márkaimázs megvalósításának első lépései jelenleg a gyártásban zajlanak, a megújult csomagolási dizájnra való átállással. Július végétől az első csomagolóanyagok is forgalomba kerülnek. Az átalakítás nagyrészt az év végére fejeződik be.
A megváltozott, érzelmes márkaimázst a kiterjedt fogyasztói tesztek nagyon pozitívan fogadták (1). Az új logó olyan pozitív asszociációkat ébreszt a fogyasztókban, mint a "melegség", "természetesség", "levél" és "hullám", és a legtöbb válaszadó véleménye szerint tökéletesen illeszkedik az iglo márkához.
Beküldte Thomas Pröller, hús-n-inkább , Megjelent levéltár
Az Aachener Zeitung foglalkozott a 2006-ban életbe lépő új uniós higiéniai törvény lehetséges következményeivel a húságazatban. A hentesszövetség és a felügyeleti osztály szakértőivel interjút készítenek, és megbeszélik az aacheni körzet: Düren körzet henteseivel. A szövetségi környezetvédelmi miniszter címkézési kötelezettséget kíván bevezetni minden olyan élelmiszerre, amelyet ömlesztve adnak el a pultban.
Most lapunk megtudta: a minisztérium még többet nyúl a hentesekért. Ez pedig - sok hentes véleménye szerint - sok középvállalkozásnak a végét jelentheti. 2006-tól új higiéniai előírások lépnek életbe az EU-ban.
Beküldte Thomas Pröller, hús-n-inkább , Megjelent levéltár
DLG kényelmi verseny 2004: 2.100 termék 240 gyártótól a minőségi tesztpadon
Alig ért véget az athéni olimpiai játékok, amikor Bad Salzuflenben elkezdődik a kényelmi termékek „olimpiája”: a kiállítótermekben négy napon át fagyasztott termékek, hűtött készételek, delikátesek és önkiszolgáló csomagolt friss húsok minőségét tesztelik. És mint Athénban, itt is arany-, ezüst- vagy bronzérem jár a különösen jó teljesítményért.
2.100 gyártó összesen 240 terméke nevezett a DLG önkéntes kényelmi versenyére. Ez az előző évhez képest 6,5%-os mintanövekedésnek felel meg. Bianca Schneider, a DLG projektmenedzsere nagyon örül ennek; a következő években is nagy növekedési lehetőséget lát. Mert a vállalatok egyre inkább kiegészítik saját minőségbiztosításukat és kommunikációjukat a DLG-érmekkel, mint semleges, hiteles minőségi bizonyítékkal szemben az egyre kritikusabb fogyasztói csoporttal.
Beküldte Thomas Pröller, hús-n-inkább , Megjelent levéltár
A fagyasztott élelmiszerek előnyeinek nyilvánosabbá tétele - magas minőségi színvonal - a fogyasztók megtévesztésének kritikája
"Egyetlen ipari vagy kézműves termék sem kerül frissebben a fogyasztó tányérjára, mint a fagyasztóból." Ezt a kijelentést Prof. Dr. Jörg Oehlenschläger, a Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) fagyasztott élelmiszerek minőségi versenyének tudományos igazgatója, jelenleg Bad Salzuflenben. Ott zajlott a legnagyobb nemzetközi minőségi verseny a készételek (fagyasztott élelmiszerek, készételek, csemege, önkiszolgáló csomagolt friss hús) versenye.
A fagyasztás az ideális és legkíméletesebb módszer a termék eltarthatóságának hosszú távú fenntartására – anélkül, hogy a frissesség, a minőség, az íz vagy a tápanyagok feláldozása lenne. "Ezt évek óta megerősítik a DLG minőségi versenyeinek eredményei" - mondja Prof. Oehlenschläger. A fagyasztott élelmiszerekről szóló számos jelentés ellenére a „frissesség a fagyasztóból” üzenetet a közvélemény még nem ismeri jól, vagy feledésbe merült. A szakember számára tehát nem csoda, hogy a jól bevált fagyasztott élelmiszerek hatalmas versenybe kerültek: a „hűtésre szoruló friss kényelmi termékek”, más néven hűtött élelmiszerek ellen. A vezető piackutatók növekedési előrejelzései szerint jelenleg és a jövőben is nagy népszerűségnek örvendenek a fogyasztók és a kereskedők körében. Magas fokú "frissséget" sugallnak, amit a fogyasztók nagyon értékelnek. „Ezeknek a termékeknek a minősége ellen nincs mit mondani” – hangsúlyozta a DLG szakértője. Kifogásolta azonban, hogy „a fogyasztókat félrevezeti a frissesség kifejezés.” Ugyanis ezek a hűtőpultban lévő termékek általában nem „frissek”, hanem a tárolási időtől függő „frissességromlásnak” vannak kitéve, amit természetesen senki sem közöl. „A minőségi hangsúly, különösen a fagyasztott termékekhez képest, nem indokolt” – hangsúlyozta Oehlenschläger. Ez a fejlemény azt mutatja neki, "hogy a mélyhűtött alvásnak véget kell vetni a fagyasztószekrényeinkben, és újra nyilvánosságra kell hozni ennek az ellátási formának a számos nyilvánvaló előnyét".
