hírcsatorna

A kiskereskedelmi forgalom tovább növekszik

Különösen a diszkontok nőnek

A Lebensmittelzeitung szerint 2003-ban az előző két évhez hasonlóan nőtt az élelmiszer-kiskereskedelem. Az 1,5 százalékos növekedés azonban gyengébb, mint 2002-ben. A diszkontok ismét jelentős részarányt képviseltek az értékesítés növekedésében, beleértve a zöldséget és gyümölcsöt is. Szinte az egész élelmiszer-kiskereskedelmi szektor túlságosan az alacsony költségű termékekre koncentrált, és nem hangsúlyozta saját termék- és szolgáltatáskínálatát.

A TradeDimensions/M+M Eurodata által meghatározott top 30 kiskereskedő (élelmiszer és nem élelmiszer) forgalma 2003 milliárd euró volt 216,6-ban, ami öt százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez a plusz azonban alapvetően egy új értékelési alapnak köszönhető. Az Edeka, a Rewe és a Spar független kereskedőinek eladásai először szerepeltek az adott cég végösszegében. Ezzel a tényezővel korrigálva a plusz 1,5 százalékot tesz ki.

Bővebben

Húsfogyasztás Svájcban

tények és trendek

Fontos élelmiszerként a hús mindig a közérdeklődés középpontjában áll. Az árak, a minőség, a termelés és a táplálkozási szempontok megvitatásra kerülnek. Bár 100 évvel ezelőtt ritkán szolgáltak fel húst Svájcban, mert ritka volt és ezért drága, a fogyasztás az elmúlt 50 évben folyamatosan emelkedett. Csak a BSE kitörése után következett be a visszaesés. A megtett intézkedések azonban visszaadták a bizalmat. 2003-ban összesen 393 000 tonna húst adtak el Svájcban. Húsfogyasztás Svájcban 2003

A sertéshús továbbra is a legtöbbet fogyasztott hús, 25,2 kg/fő, ezt követi a marhahús 10,2 kg-mal, ami 4%-os növekedést jelent éves szinten. A baromfihús fogyasztása is nőtt (10,1 kg), ennek a húsnak 42,7%-a hazai termelésből származik. A bárányhús (1,47 kg) fogyasztása ugyan nőtt, de továbbra is alacsony szinten van. A ló- és kecskehúst, a vadhúst és a nyúlat kevesebb mint 1 kg fogyasztják fejenként évente.

Bővebben

Bizerba visszatért a növekedési pályára

2003: Az árbevétel 1,1%-os növekedése 310,5 millió euróra / belföldi növekedés 3,9% / a bevétel eléri a 4,8 millió eurót / 1. I. negyedév, jó rendelési helyzet pluszban

A megnövekedett hazai üzletmenetnek köszönhetően a balingeni székhelyű Bizerba GmbH & Co. KG a 2003-as pénzügyi évben 1,1%-kal 310,5 millió euróra növelte a csoport forgalmát a tartósan rossz gazdasági és ipari helyzet ellenére. Az árfolyamhatásoktól megtisztítva a társaság 4,3%-os bevételnövekedést ért el. A 5,6. első negyedévi 74,8%-os további 2004 millió eurós növekedéssel a Bizerba-csoport visszatér a középtávú terjeszkedési tervéhez – magyarázta Hans-Georg Stahmer vezérigazgató a mérleg sajtótájékoztatóján Stuttgartban.

Bővebben

Új értékesítési ügyvezető igazgató a Bizerbánál

Matthias Harsch általános felelősség 1. április 2004-től / 1. április 2003-től a cégnél / Folytonosság a vezetésben / Rolf Schneider elődje "egy jól rendezett házat" hagy maga mögött – szeptember 30-án nyugdíjba vonult

1. április 2004-től hatályos Dipl.-Kfm. Matthias Harsch (38) vette át a balingeni székhelyű Bizerba GmbH & Co. KG értékesítési irányítását. Ezt Hans-Georg Stahmer vezérigazgató jelentette be a mérleg sajtótájékoztatóján Stuttgartban. "Az értékesítési oldalon a lehető legnagyobb folytonosság érdekében már korán előkészítettük Rolf Schneider úr utódját, aki a tervek szerint ez év szeptember 30-án vonul nyugdíjba."

Bővebben

Alkotmányos zárási idő

A szombati és vasárnapi boltzár ellen benyújtott alkotmányjogi panasz eredménytelen

Az alaptörvénnyel összeegyeztethető a vasárnapi és ünnepnapi boltnyitásra vonatkozó általános tilalom. Erről a Szövetségi Alkotmánybíróság első szenátusa döntött. Az árusítóhelyek szombati zárva tartásáról szóló szabályozás sem sérti az Alaptörvényt. Ennek ellenkezője a szenátus szavazategyenlősége miatt nem határozható meg. Elutasították egy áruház (panaszos; kérelmező) alkotmányjogi panaszát az árusítóhelyek törvényes bolti nyitvatartási időn túli és vasárnapi nyitva tartási tilalma ellen. A határozat indokolása: 1a.

A bolti zárva tartásról szóló törvény az árusítóhelyek szombati nyitvatartására vonatkozó szabályozása formailag alkotmányos. Ez versengő jogszabályok tárgya. A GG 72. cikke (2) bekezdésének 1994 óta hatályos, szövetségi jogalkotásra vonatkozó követelményei nem teljesülnek. A bolti zárva tartásról szóló törvény azonban továbbra is szövetségi törvényként alkalmazandó az Alaptörvény 125a. cikke (2) bekezdésének 2. mondatával összhangban. Az egyes szabályozások megváltoztatásának felelőssége ezután a szövetségi törvényhozásé marad. Az alapvető újratervezést azonban megtagadják tőle. A bolti zárva tartásról szóló törvény 1996-os módosításakor a szövetségi kormány a részletekre szorítkozott.

Bővebben

Az elhízás egészségügyi kockázatot jelent

A Künast elindítja a „Kezdeményezést egy új táplálkozási mozgalomért Németországban”

Németországban folyamatosan nő a túlsúlyosak aránya. Ez egyre több gyermeket és különösen fiatalt érint. Éppen ezért a szövetségi kormány elindít egy „Kezdeményezést egy új táplálkozási mozgalomért Németországban”. 17. június 2004-én a Bundestag kormánynyilatkozatának tárgya lesz ez a téma is.

Renate Künast szövetségi miniszter által a kabinetben június 9-én bemutatott jelentés elsősorban a gyermekek és fiatalok táplálkozási oktatásának javítását célzó különféle intézkedésekkel foglalkozik. A „Kezdeményezés egy új táplálkozási mozgalomért Németországban” hátterében a német lakosság elhízásának aggasztó növekedése áll.

Bővebben

Kelemen üdvözli a Szövetségi Alkotmánybíróság döntését az üzlet bezárásáról

A Szövetségi Alkotmánybíróság az üzletzárási időről szóló mai határozatával megerősítette korábbi ítélkezési gyakorlatát, miszerint az üzletzárási időről szóló törvény (LschlG) megfelel az Alaptörvénynek. Az ítélet szerint mind a vasárnapi és ünnepnapi boltzárra, mind a munkanapi üzletzárra vonatkozó szabályozás alkotmányos.

A Szövetségi Alkotmánybíróság arról is döntött, hogy az LSchlG szövetségi szabályozásként érvényben maradhat, de kifejezetten kimondta, hogy nincs szükség egységes szövetségi szabályozásra az üzletek zárva tartásáról. A törvény azonban az alkotmány átmeneti szabályozása miatt továbbra is érvényben marad. A szövetségi törvényhozás azonban nem tervezheti újra az LSchlG-t a jövőben. A Szövetségi Alkotmánybíróság ítélete szerint a szövetségi kormánynak ezentúl kötelessége megvizsgálni, hogy továbbra is megfelelő-e az egységes szövetségi szabályozás, vagy fel kell-e váltani az állami joggal.

Bővebben

Kopp (FDP) sajnálja a záróidő ítéletét

A Szövetségi Alkotmánybíróság (BVerfG) szerdán hagyta jóvá az üzletzárási időről szóló törvényt jelenlegi formájában. Összeegyeztethető az Alaptörvénnyel, és nem sérti sem a szakmai szabadságot, sem az egyenlő bánásmód elvét. Gudrun KOPP, az FDP parlamenti képviselőcsoport fogyasztóvédelmi szóvivője sajnálja a döntést, és felszólítja a Vörös-Zöldet, hogy most végre cselekedjenek.

Ítéletével a BVerfG elutasította a Kaufhof AG keresetét. Az áruházlánc azt hangoztatta, hogy a kiskereskedelem hátrányos helyzetbe került a bolti zárva tartásról szóló törvény számos kivétele miatt, például a benzinkutak és a vasútállomások esetében. A német kiskereskedelem 2,7 millió dolgozójának védelmét a munkaidő-törvény és a kollektív szerződések megfelelően szabályozzák, így nincs szükség boltzár törvényre – indokolta keresetét a METRO leányvállalata.

Bővebben

Boltbezárási törvény a CSU számára "A föderalizmus nagy napja"

Herrmann: A CSU nagyvasárnapért küzd

Joachim Herrmann, a bajor tartományi parlament CSU parlamenti frakciójának elnöke üdvözölte a Szövetségi Alkotmánybíróság mai döntését az üzletek zárva tartásáról: „A Szövetségi Alkotmánybíróság azon kijelentése, miszerint a boltzárról szóló törvény szövetségi szabályozása nem szükséges az egyenértékű életkörülmények megteremtése Németországban, így csak az alkotó országok teszik ezt a föderalizmus nagy napját” – mondta Herrmann. Az ítélet hatalmas lökést adna a szövetségi kormány és az államok közötti felelősségi körök egyértelmű szétválasztására, valamint az államok megerősítésére irányuló erőfeszítéseknek a föderalizmus reformjának részeként.
 
Az alkotmánybírák alaptörvény-értelmezésükkel végső soron a CDU és a CSU parlamenti frakcióvezetői által megfogalmazott követeléssel is egyetértenének: a bolti zárva tartás szabályozását helyezzék regionális hatáskörbe. A szövetségi államok uniós parlamenti frakcióvezetői május 17-i határozatukban több döntési jogkört sürgettek az állami parlamentek számára, beleértve az üzletek zárva tartását is.

A bajorországi boltzár új szabályozása esetén Herrmann megismételte: „A CSU parlamenti képviselőcsoportja nem enged kompromisszumot a vasárnapok védelmében. A „Hagyomány és Haladás” mottónk azt jelenti, amikor az üzlet zárva tart, a vasárnapot megszentelve, de a lehető legrugalmasabb munkanapokon.”

Bővebben

Úgy tűnik, sikerült elkerülni az Oroszország és az EU közötti húsháborút

Az orosz állategészségügyi hatóság június 1-jén leállította mindenféle hús behozatalát az EU országaiból. Amikor tegnap kiderült a lehetséges veszteségek mértéke – az EU évente 1,3 milliárd euró értékben exportál húst Oroszországba, és megtagadja Oroszország húsellátásának egynegyedét –, mindkét oldalon nagy volt az izgalom. Romano Prodi és Mikhail Fradkow ma megegyezett a konfliktus rendezéséről.

Az orosz hatóságok már május 1-jén uniós szabvány szerinti bizonyítványt követeltek a hús-, valamint a hús- és tejtermékek szállítására a korábbi nemzeti állatorvosi bizonyítványok helyett az EU keleti bővítéséhez. Indokuk: Mivel az árukat már nem ellenőrzik az EU-n belül, amikor átlépik a határokat, a rossz hús hamis zászló alatt kerülhet Oroszországba. Végül még egy hónapot vártak – és amikor ez lejárt, az állategészségügyi hatóságok leengedték a gátat: az európai marhahúst, sertéshúst és baromfit már nem engedték be az országba.

Bővebben

A sertéspiac az EU-bővítés után

A versenyelőnyök gyakran kisebbek a vártnál

Az EU 2004. májusi bővítése lehetőségeket és kockázatokat is kínált. Néha a félelmek nagyobbak a kelleténél. A lengyel, a cseh és a magyarországi sertéspiacok elemzése a lehetséges trendeket és fejleményeket mutatja. A készletek részben drasztikusan csökkentek

Lengyelország az összes tagjelölt ország sertéseinek csaknem 60 százalékát behozza az EU-ba. Ezzel Lengyelország a harmadik helyen áll Németország és Spanyolország mögött a kibővített EU-n belül. Magyarország és Csehország továbbra is aktuális.

Bővebben