hírcsatorna

Új igazgatósági tagok a CG Nordfleisch AG-nél

A Nordfleisch csoport holland Bestmeat Company BV általi átvétele kapcsán 50. március 37-i hatállyal Erich Gölz-t (24) és Erik Schöttl-t (2004) nevezték ki a CG Nordfleisch AG új igazgatósági tagjává. Mindketten csatlakoznak a csoport leányvállalatának, az NFZ Norddeutsche Fleischzentrale GmbH vezetéséhez is. Ugyanakkor Gölzet kinevezték a CG Nordfleisch AG igazgatóságának elnökévé és az NFZ Norddeutsche Fleischzentrale GmbH igazgatóságának elnökévé.

Gölz képzett hentes, oec (agr.) Diplomával rendelkezik. A Bestmeat csoporthoz tartozó A. Moksel AG felhatalmazott aláírója és általános képviselője volt. Schöttl képzett nagykereskedelmi és külkereskedelmi ügyintéző, üzleti igazgatással rendelkezik, és évekig az A. Moksel AG ellenőrzési vezetője volt.

Bővebben

Minden harmadik ember él a vendéglátás kínálatával a munkahelyén

Különösen népszerű: a "napi étel"

Az étkezdék, a menzák és az önkiszolgáló gépek nagyon népszerűek az alkalmazottak körében Németországban, különösen ebédre. 2003-ban azoknak az embereknek a háromnegyede élt, akiknek munkahelyükön volt étkezde, kávézó vagy automatája. Ebből a 13,8 millió emberből havonta átlagosan 13,5-szer ettek és 2,28 eurót költöttek. Roland Berger piackutató intézet és a ZMP és a CMA megbízásából a „GV-Praxis” szakfolyóirat tanulmányának eredményei szerint 2003-ban a munkahelyi étkeztetés összköltsége körülbelül 5,12 milliárd eurót tett ki.

A látogatók csaknem negyede reggelire használta a munkahelyet; szinte minden hatodik, hogy készítsen egy délutáni harapnivalót vagy vacsorát. Az ebéd tette ki a látogatások oroszlánrészét (64 százalék). A „napi étel” vagy az étlapkombinációk különösen népszerűek voltak a kampányok körében. Az étkezések többségét (75 százalék) közvetlenül az ebédlőben fogyasztották el, 25 százaléka bevitte ételeit a munkahelyére és elfogyasztotta. Az étkezdék alkották a legnagyobb szegmenst, 79 százalékkal a kiadások és 65 százalékkal a látogatások százaléka. Az ügyfelek gyakoriságát tekintve a gépek piaci részesedése 19, az eladásokat tekintve pedig hat százalék volt. A kávézók piaci részesedése viszont a látogatók számához viszonyítva kilenc, az értékesítés szempontjából pedig tíz százalék volt.

Bővebben

Az alulértékelt halász

A Leibnizi Édesvízi Ökológiai és Belvízi Halászati ​​Intézet tudósai úttörő tanulmányt mutatnak be amatőr halászokról

A hobbihorgászat jelentőségét eddig rendkívül lebecsülték. A Németországban élő szabadidős horgászok hétszer-tízszer több halat kapnak a vizekből, mint az ország összes kereskedelmi tó- és folyóhalásza. Ez az, amit dr. Robert Arlinghaus a berlini Humboldt Egyetem doktori fokozatának részeként, amelyet a berlini Leibniz édesvízi ökológiai és belvízi halászati ​​intézetében végzett. A tudós a nem kereskedelmi célú horgászatok teljes gazdasági hasznát évi 6,4 milliárd euróra becsüli. Robert Arlinghaus a Német Horgász Szövetség (DAV) sajtótájékoztatóján mutatja be munkáját március 24-én, szerdán, Berlinben.

Arlinghaus tanulmányaival új utat tört meg. Először szisztematikusan vizsgálta a hobbihorgászat fontosságát. Ennek során nemcsak a gazdasági előnyökre összpontosított, hanem az ökológiai és szociológiai szempontokra is. Szakértők szerint munkája úttörő jellegű Németországban, és egész Közép-Európában páratlan. Eddig az EU alig vette figyelembe a halászatot közös halászati ​​politikájában.

Bővebben

A hagyományos / ökológiai kiskereskedelmi árak összehasonlítása

A német gazdaság gazdasági visszaesése gátolta az ökológiai termelésű élelmiszerek iránti fogyasztói keresletet tavaly; az eladások csak kis mértékben növekedtek. Mivel a bioélelmiszerek általában sokkal drágábbak, mint a hagyományos termékek. 2003-ban például egy kilogramm konvencionálisan előállított párolt marhahús átlagosan 8,55 euróba került. A ZMP felmérései szerint a fogyasztók kilogrammonként átlagosan 14,74 eurót fizettek ugyanazért a biotermelésből származó termékért, vagyis jó 70 százalékkal többet. A sertéshús árkülönbségei még nagyobbak voltak. Ami a gyümölcsöt és a zöldséget illeti, a fogyasztóknak gyakran figyelembe kell venniük az ökológiai termékek több mint 50 százalékos árfelárát. De vannak olyan cikkek is, amelyeknél az „öko-pótdíj” meglehetősen korlátozott. Például egy liter friss organikus teljes tej a visszaváltható palackban tavaly átlagosan 1,03 euróba került, ami csak 18 százalékkal több, mint a hasonló hagyományos termék esetében.

Bővebben

A sertéshús export-visszatérítése megszűnt

A sertésárak az egész EU-ban helyreálltak

Az EU Bizottság megszüntette a sertéshúsra vonatkozó export-visszatérítéseket, amelyeket ez év januárja óta nyújtanak. A döntés március 16. óta hatályos, és az Európai Unióban a sertéshús árainak jelentős javulása indokolja. Például a félig levágott vágóhidak uniós átlagára január elején 112 kilogrammonként 100 euróról március közepén 135 kilogrammonként körülbelül 100 euróra emelkedett. Az ártérülés többek között a baromfihús behozatali tilalmához kapcsolódik.

Január elején az EU Bizottság export-visszatérítést állapított meg 40 euró 100 kilogrammonként a félig levágott hús és 25 euró 100 kilogrammonként a hasi hús esetében. A feldolgozott sertéshús-termékekért azonban továbbra is export-visszatérítéseket fizetnek.

Bővebben

Várja a húsvéti nyuszit

Lassú üzlet a német tojáspiacon

A közelgő húsvéti fesztivál egyelőre nem váltotta ki a kereslet radikális fellendülését, a vásárlási érdeklődés pedig minden értékesítési csatornán szokatlanul csendes. Fogyasztói szinten a szokásosnál több tojást nem vásároltak, és a feldolgozó vállalatok nyilvánvalóan még mindig kellően raktározottak. A tojásfestő gyárak szintén meglehetősen vonakodnak a megrendeléstől. Jelenleg a kínálat szinte minden súlycsoportban meghaladja a keresletet, csak az M súlycsoportba tartozó fehér tojásokból van néha hiány. A szolgáltatók ezért csak valamivel többet számíthatnak fel ezekért az osztályzatokért, különben az árak alig változnak. Ez azt jelenti, hogy egyelőre nincsenek az üdülésekhez kapcsolódó pótdíjak a bolt emeletén.
 
Húsvét előtt három héttel az M súlycsoport (standard áruk, többnyire ketrecben lévő) tíz csomag tojás országos átlagba 1,10 euróba került, ami még 21 centtel is kevesebb volt, mint január elején. A hagyományos termelésből származó szabad tartású tojások tíz darabonként átlagosan 1,84 euróba kerülnek, öt centtel kevesebbet, mint az év elején.

Bővebben

Schnappauf: Nincs adópénz harci bikák tenyésztésére

A spanyol harci bikák tenyésztését már nem lehet finanszírozni uniós támogatásokkal, így az európai adófizetők. Ezt követelte Bajorország állatjóléti minisztere, Werner Schnappauf Münchenben, miután a médiában megjelent hírek szerint a harci bikákat még az EU mezőgazdasági reformja után is jelentős összegekkel támogatják. Schnappauf: "Renate Künast szövetségi mezőgazdasági miniszternek haladéktalanul Brüsszelben kell dolgoznia annak érdekében, hogy ennek az állatjóléttel ellentétes támogatási gyakorlatnak a lehető leghamarabb véget érjen."

Az EU minden évben 22,5 millió eurót ad mintegy 1.200 spanyol harci bika tenyésztőnek - mondta a miniszter. Schnappauf: "A bikaviadal az állatokkal szembeni kegyetlenség. Az állatjogi aktivisták Európa-szerte joggal háborodnak fel. Az a tény, hogy a német kormány nyilvánvalóan valami normálisnak tartja ennek a kegyetlenségnek az EU általi támogatását, teljesen érthetetlen, és megcsúfolja az állatjólétet. Künast miniszter kötelessége itt eljárni, ha hiteles akar lenni állatvédő aktivistaként. "

Bővebben

Az új géntechnológiai címkézésről - tájékoztatás a fogyasztók számára az interneten

Internet platform aktiválva

Április 19-én lép életbe a géntechnológiával módosított élelmiszerek címkézésére vonatkozó új szabályozás. A fogyasztók így a korábbiaknál átfogóbb információkhoz juthatnak a géntechnológia egyes termékekben játszott szerepéről. Az új www.gentechnik-kennzeichnung.de weboldal arról tájékoztat, hogy az új szabályozás konkrétan mit jelent, és hogyan használhatják a fogyasztók a címkézést vásárláskor.

Az oldalt a Címkézési Kezdeményezés támogatja, amelyhez több egyesület és szervezet is csatlakozott. A kezdeményezés célja, hogy az új géntechnológiai címkézést megismertesse a nagyközönséggel. A fogyasztók csak akkor tudják tudatosan használni őket, ha ismerik az új szabályozás célját és hatályát.

Bővebben

Az egészséges táplálkozás hálózat tanári konferenciája

"Az iskolások nem rosszabbak, mint régen - csak mások" - az iskola és az életminőség tanári konferenciája a siker útján

2003. március végén Bonnban került sor az „Egészséges táplálkozásért felelős hálózat” tanárainak első szakkonferenciájára. A rendkívüli válasz arra ösztönözte az "Egészséges Táplálkozás Hálózatának" partnereit, hogy folytassák ezt a sorozatot. "Az elkövetkező években több szövetségi államban felajánljuk ezt a szimpóziumot" - mondta dr. Margret Büning-Fesel, a bonni segélyszolgálat ügyvezető igazgatója. A segítségnyújtás mellett a hálózat magában foglalja az Independent Health Advice eV (UGB) Egyesületet és az NRW fogyasztói központot is. A második "Iskola és életminőség" szimpóziumra 20.3.2004. március XNUMX-án került sor a Stuttgart melletti Hohenheimi Egyetemen. Ezúttal is teljesen lefoglalták az eseményt.

Prof. Dr. Helmut Heseker, a paderborni egyetem a jelenlegi helyzet elemzésével nyitotta meg az előadás programját. "A táplálkozási oktatás árnyékos létet eredményez iskoláinkban" - mondja Heseker professzor. Noha a táplálkozással kapcsolatos problémák egyre növekszenek gyermekeknél és serdülőknél, a tantárgyat gyakran nem összefüggő és nem megfelelő módon tanítják. Mindenekelőtt elhanyagolják a gyakorlati oldalt: Melyik iskola fektet be jelenleg a konyhába és a főzésbe? Ennek megfelelően óriási kompetenciavesztés figyelhető meg a hallgatók körében, az ételek kezelése a harapnivalók vásárlására redukálódik.

Bővebben

A fiatal családok egészségesen étkeznek - de nem lehet nassolás nélkül

A fiatal családok egészségesen étkeznek, de nem mondanak le az édességről. Ez az ELTERN magazin és a Szövetségi Élelmezésügyi Minisztérium felmérésének eredménye, amelyben több mint 3.000 fiatal szülő vett részt.

   A legtöbb fiatal családban (85,5 százalék) az anyák főznek, a háztartások mindössze 11 százalékában a partnerek osztoznak a főzésben. Legtöbbjük nagy jelentőséget tulajdonít a friss és házilag készített ételeknek, és csak kivételes esetekben késztermékekkel főz. A felmérésben résztvevők mindössze 0,2 százaléka tesz pizzát, krumplit és hasonlókat a sütőbe minden nap, 29,5 százaléka pedig hetente egyszer ételt tesz le az asztalra.

Bővebben